Szórólap Terjesztés nyomda

A szórólap története

Az első lépések: Ókor és középkor

Mielőtt a nyomtatás feltalálása lehetővé tette volna a tömeges terjesztést, az információk kézi másolással, papiruszra, pergamenre vagy agyagtáblára írva jutottak el az emberekhez. Ezek a korai „szórólapok” többnyire hivatalos hirdetmények, rendeletek vagy vallási szövegek voltak. Kínában már a 8. században megjelentek a fanyomtatással készült, reklámcélú lapok, amelyek boltokat és termékeket hirdettek.

A nyomtatás forradalma: Gutenberg és a korai szórólapok

Mint már említettem, a fordulópontot Johannes Gutenberg mozgatható betűs nyomtatásának feltalálása jelentette 1439 körül. Ez nemcsak a könyvgyártást forradalmasította, hanem lehetővé tette a kisebb, rövidebb szövegek, azaz a szórólapok (vagy akkoriban inkább röpiratok, pamphletek) tömeges előállítását is. Jellemzően fekete-fehér szövegek voltak, egyszerű, de lényegre törő üzenetekkel. A papír minősége is változatos volt, és a nyomtatás technikai színvonala is messze elmaradt a maitól.

Mi volt az „első szórólap”?

Az angol nyelvterületen az egyik legkorábbi, fennmaradt nyomtatott reklámnak William Caxton 1477-ben készült hirdetését tartják. Caxton, aki az első angliai nyomdász volt, egy „Ordinale ad usum Sarum” című, papoknak szóló kézikönyvet hirdetett ezzel a lapocskával. Két példánya is fennmaradt, és ez a kis papír, melynek szövege felszólítja az érdeklődőket, hogy „jöjjenek el Westminsterbe az Alamizsnás Udvarba a vörös oszlophoz”, egyértelműen a mai értelemben vett reklámszórólap ősének tekinthető. Fontos megjegyezni, hogy az „első” fogalma gyakran az első fennmaradt példányra vonatkozik, nem feltétlenül az első valaha készült darabra.

A 15-16. századi szórólapok tartalma és funkciója

A Gutenberg-féle nyomtatás elterjedésével a szórólapoknak több fő funkciója is kialakult:

Vallási propaganda és vita: Ez volt az egyik legdominánsabb terület. A reformáció idején, a 16. században, a szórólapok váltak Luther Márton és más reformátorok fő eszközévé az eszmék terjesztésében. Gyakran 8-16 oldalas röpiratok voltak, amelyek teológiai vitákat, egyházellenes kritikákat vagy éppen a protestáns tanokat magyarázták. Könnyen sokszorosíthatóak és terjeszthetőek voltak, ami segítette a reformáció gyors terjedését. A katolikus egyház is használta őket, bár talán nem olyan hatékonyan.

Politikai üzenetek és kiáltványok: A szórólapok fontos eszközei voltak a politikai propaganda terjesztésének, a rendeletek kihirdetésének, vagy éppen a felkelésekre való buzdításnak. Mivel viszonylag gyorsan és olcsón előállíthatóak voltak, ideálisak voltak a sürgős üzenetek közvetítésére.

Kereskedelmi hirdetések (kezdetlegesen): Bár a „reklám” modern fogalma még nem alakult ki teljesen, a kereskedelmi célú szórólapok is megjelentek. Ahogy Caxton példája is mutatja, könyveket, vásárokat, árukat vagy szolgáltatásokat hirdettek velük. Az utazó árusok, rikkancsok terjesztették őket a vásárokban és a városokban. Ezek a korai kereskedelmi szórólapok még inkább információs jellegűek voltak, és kevéssé használtak meggyőző technikákat.

Hírek és tájékoztatás: Kisebb híranyagokat, eseményekről szóló tájékoztatókat is tartalmazhattak, amolyan „előújságokként” funkcionálva.

A terjesztés módja

A 15-16. században a szórólapokat főleg kézről kézre adták, a piactereken, vásárokon, templomok előtt, vagy akár kocsmákban terjesztették. Az írástudatlan lakosság számára gyakran fel is olvasták a tartalmukat, így a képi elemek (ha voltak ilyenek) és a szóbeli közvetítés is kulcsfontosságú volt. Sokszor egyszerűen kifüggesztették őket nyilvános helyeken. Ez a kor volt az, amikor a szórólapok egyértelműen beléptek a kommunikáció eszköztárába, és lefektették a későbbi, modernebb reklám- és információs anyagok alapjait.

Az ipari forradalomtól a 20. századig

Az ipari forradalom idején, a 18. és 19. században a nyomtatási technológia tovább fejlődött, a gyorsabb és hatékonyabb gépek lehetővé tették a még nagyobb példányszámú terjesztést. Ekkoriban a szórólapok egyre inkább a kereskedelmi reklám és a politikai kampányok részévé váltak. Üzletek, termékek és szolgáltatások hirdettek maguknak, és a választások idején is elengedhetetlen eszközzé váltak a jelöltek számára.

A 20. század és a modern marketing

Később a Rave korszak feltűnésekor (1980-as évek) Angliában fontos szerepet kaptak ezek a kis reklám cetlik. Nagyon sok parti illegálisnak minősült, ezért eldugott helyeken kellett megtartani őket. Félve a rendőrségtől, nem lehetett nagydobra verni a rendezvényeket, viszont a szórólapok segítségével kevésbé feltűnően lehetett informálni az embereket.

Lasssan a tömegkommunikáció és a marketing egyik alapkövévé váltak. A grafikai tervezés fejlődésével és a színes nyomtatás elterjedésével egyre figyelemfelkeltőbbé és hatékonyabbá váltak. A szórólapozás mint direkt marketing eszköz ekkor érte el fénykorát, hiszen a postai szolgáltatások fejlődésével és a kézbesítő hálózatok kiépülésével közvetlenül a fogyasztókhoz juttathatták el az üzeneteket.