Pantone színek

Pantone Szinek

Pantone színek

Pantone Színek
Pantone színek

pantone színek

pantone%20sznek oldal 3
pantone%20sznek oldal 4
pantone%20sznek oldal 5
pantone%20sznek oldal 6
pantone%20sznek oldal 7

Pantone színek

Pantone Színek
Pantone Színek

pantone színek

A Színkommunikáció kihívása a nyomdászatban

A nyomtatás hajnalán a színek reprodukciója komoly kihívást jelentett. Képzeld el, hogy egy cég logója kéken jelenik meg az egyik szórólapon, aztán zöldeskék lesz a plakáton, majd liláskék a névjegykártyán. Ez márkaépítés szempontjából katasztrofális, és a nyomdászoknak is óriási fejtörést okozott. A probléma az volt, hogy nem létezett egységes, mindenki számára érthető nyelv a színek pontos meghatározására.

A nyomdászatban két fő színkeverési rendszer létezik:

  • CMYK (négyszínnyomás): Ez a ciánkék (Cyan), bíbor (Magenta), sárga (Yellow) és fekete (Key/Black) színekből álló rendszer, amely a festékek egymásra nyomásával hozza létre a színeket. A legtöbb nyomdai termék CMYK színekkel készül. Azonban a CMYK rendszerrel nem lehet minden színt kikeverni, és a színek megjelenése nagyban függ a papír típusától és a festék fedőképességétől.
  • Direkt színek (spot színek): Ezek olyan előre kikevert festékek, amelyeket önmagukban nyomtatnak, nem pedig a CMYK színek keverésével. Ennek előnye a színhűség és a konzisztencia, ami különösen fontos a márkák arculatának megőrzésénél.

A Pantone rendszer születése és forradalma

Lawrence Herbert, a Pantone cég alapítója felismerte ezt a problémát az 1960-as években. Rájött, hogy szükség van egy univerzális színazonosító rendszerre, amely lehetővé teszi, hogy a tervezők, gyártók és nyomdászok világszerte pontosan kommunikáljanak a színekről, anélkül, hogy félreértések merülnének fel.

Így született meg a Pantone Matching System (PMS), ami valódi forradalmat hozott a színkezelésben. A PMS lényege, hogy minden egyes színhez egy egyedi számkódot rendel. Ezen a kód alapján a nyomdák pontosan tudják, milyen festékekből és milyen arányban kell kikeverniük az adott színt, hogy az azonos legyen a tervező elképzelésével, függetlenül a földrajzi távolságtól vagy a használt nyomdagéptől.


Miért lett alap a Pantone a nyomdászatban?

A Pantone rendszer az alábbi okok miatt vált a nyomdaipar megkerülhetetlen alapjává:

  1. Színkonzisztencia és színhűség: Ez a legnagyobb előnye. Egy cég logója, termékének színe vagy arculati elemei pontosan ugyanúgy fognak kinézni a világ bármely pontján, bármilyen nyomtatott anyagon. Ez elengedhetetlen a márkaidentitás megőrzéséhez.
  2. Egyszerű és egyértelmű kommunikáció: A bonyolult színleírások helyett elegendő egy Pantone szám, és mindenki tudja, pontosan melyik árnyalatról van szó. Ez leegyszerűsíti a tervezők, ügyfelek és nyomdák közötti kommunikációt.
  3. Direkt színek kezelése: A Pantone rendszer nemcsak a CMYK színekhez ad referenciát, hanem a direkt színek széles skáláját is tartalmazza, beleértve a speciális színeket, mint a metál- vagy fluoreszkáló árnyalatok. Ezek a színek sokszor élénkebbek, telítettebbek vagy egyedibbek, mint amiket CMYK-kal el lehetne érni.
  4. Kreatív szabadság: A tervezők számára nagyobb szabadságot biztosít a színek kiválasztásában, mivel tudják, hogy az adott szín pontosan úgy fog megjelenni a nyomtatott anyagon, ahogyan azt elképzelték.
  5. Iparági szabvány: A Pantone széles körben elterjedt és elfogadott szabvány lett, így a legtöbb nyomda rendelkezik a szükséges ismeretekkel és eszközökkel a Pantone színek kezeléséhez.

pantone színek

Papír méretek

Papír méretek

papír méretek

általános ív méretek

Papír méretek

 

Wikipédia leírás

A

Forma | mm | m2
A/0 | 841 x 1189 | 1,0000
A/1 | 594 x 841 | 0,5000
A/2 | 420 x 594 | 1,0000
A/3 | 297 x 420 | 0,2500
A/4 | 210 x 297 | 0,0625
A/5 | 148 x 210 | 0,0312
A/6 | 105 x 148
A/7 | 74 x 105
A/8 | 52 x 74
A/9 | 37 x 52

B

Forma | mm | m2
B/0 | 1000 x 1414 | 1,4140
B/1 | 707 x 1000 | 0,7070
B/2 | 500 x 707 | 0,3535
B/3 | 353 x 500 | 0,1765
B/4 | 250 x 353 | 0,0882
B/5 | 176 x 250 | 0,0440
B/6 | 125 x 176
B/7 | 88 x 125
B/8 | 62 x 88
B/9 | 44 x 62

C

Forma | mm | m2
C/0 | 917 x 1297 | 1,1894
C/1 | 648 x 917 | 0,5342
C/2 | 458 x 648 | 0,2968
C/3 | 324 x 458 | 0,1484
C/4 | 229 x 324 | 0,0742
C/5 | 162 x 229 | 0,0371
C/6 | 114 x 162
C/7 | 81 x 114
C/8 | 57 x 81

papír méretek

papír méretek

körülvágás előtti ív méretek

BB

Forma | mm | m2
BB/0 | 1000 x 1400 | 1,400
BB/1 | 700 x 1000 | 0,700
BB/2 | 500 x 700 | 0,3500
BB/3 | 350 x 500 | 0,1750
BB/4 | 250 x 350 | 0,0875
BB/5 | 175 x 250 | 0,0437
BB/6 | 125 x 175
BB/7 | 87 x 125
BB/8 | 62 x 87
BB/9 | 43 x 62

NA

Forma | mm | m2
NA/0 | 860 x 1220 | 1,0482
NA/1 | 610 x 860 | 0,5246
NA/2 | 430 x 610 | 0,2623
NA/3 | 305 x 430 | 0,1311

NB

Forma | mm | m2
NB/0 | 1030 x 1450 | 1,4935
NB/1 | 725 x 1030 | 0,7467
NB/2 | 515 x 725 | 0,3733
NB/3 | 362 x 515 | 0,1866



papír méretek

Papír méretek

boríték méretek

Hagyományos (enyvezett) zárású

Forma | mm | ablak
Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90
Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90
Boríték C/6 / C5 | 114 x 229 | 35 x 90
Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90
Boríték LC/4 | 229 x 334
Tasak TC/5 | 162 x 229
Tasak TC/4 | 229 x 324
Tasak TB/4 | 250 x 353

Öntapadós és szilikonos zárású

Forma | mm | ablak
Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90
Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90
Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90
Tasak TC/5 | 162 x 229
Tasak TC/4 | 229 x 32

 

Borítékok nyomda

papír méretek

papír méretek

A szabványosítás igénye

A papírgyártás fejlődésével és a nyomtatás elterjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szükség van valamilyen egységes papírméret-rendszerre. Korábban rengeteg különböző, nem szabványos méret létezett, ami rendetlenséget, pazarlást és hatékonysághiányt okozott a gyártásban, a raktározásban és a nyomtatásban. Képzeld el, hogy mindenki más és más méretű papírt használ – a nyomdáknak, irodáknak, iskoláknak káosz lett volna.


A √2 arány felfedezése (Lichtenberg)

Az alapötlet, amely a ma ismert papírméretek alapját képezi, egy német tudóstól, Georg Christoph Lichtenbergtől származik. Ő már 1786-ban (pontosabban október 25-én kelt levelében) felvetette azt az elvet, hogy egy papírlapnak olyan oldalaránnyal kellene rendelkeznie, hogy ha azt félbehajtják a hosszabbik oldala mentén, akkor az így kapott új lap is ugyanazt az oldalarányt tartsa meg.

Ez a tulajdonság csak egyetlen aránnyal érhető el: az 1:√2 (egy az négyzetgyök kettőhöz), ami körülbelül 1:1.414-nek felel meg. Ennek a matematikai eleganciának köszönhetően a papírlapok egyszerűen méretezhetők felfelé vagy lefelé anélkül, hogy torzulna az arányuk. Például, ha egy A4-es lapot félbehajtasz, két A5-ös lapot kapsz, amelyek mindegyike megtartja az 1:√2 oldalarányt.


A német szabvány (DIN 476)

Bár Lichtenberg már a 18. században felvetette az ötletet, a gyakorlati megvalósítás és a szabványosítás csak jóval később, a 20. század elején történt meg. Ebben kulcsszerepet játszott Wilhelm Ostwald, majd főként Dr. Walter Porstmann, aki a német szabványügyi intézet (Normenausschuß der deutschen Industrie, ma Deutsches Institut für Normung – DIN) számára dolgozta ki a rendszert.

A német DIN 476 szabványt 1922-ben adták ki, és ez határozta meg először a ma ismert A és B sorozatú papírméreteket. A rendszer logikája a következő:

  • A0-as méret: Ez a kiindulópont. Területe pontosan 1 négyzetméter (1 m²), és az oldalaránya 1:√2. Mérete 841 mm × 1189 mm.
  • A sorozat: Minden további A sorozatú méret (A1, A2, A3, stb.) az előző méret hosszabbik oldalának félbehajtásával keletkezik. Így az A1 az A0 fele, az A2 az A1 fele, és így tovább. Ez biztosítja az azonos oldalarányt és a könnyű skálázhatóságot.
  • B sorozat: A B sorozatot azért hozták létre, hogy kiegészítse az A sorozatot, és olyan méreteket biztosítson, amelyek az A sorozat két szomszédos mérete között helyezkednek el. A B0-ás lap rövid oldala pontosan 1 méter (1000 mm). Ennek a sorozatnak is 1:√2 az oldalaránya, de a területe eltér az A sorozattól (pl. a B0 területe kb. 1,414 m²). Gyakran használják poszterekhez, könyvekhez (például B5), vagy útlevelekhez (B7).

Nemzetközi szabvány (ISO 216)

A DIN 476 szabványt gyorsan elfogadta számos európai ország, köztük Magyarország is 1938-ban. A rendszer hatékonysága és logikája miatt hamarosan nemzetközi szinten is elismertté vált.

Végül 1975-ben a német DIN 476 szabvány alapján jött létre az ISO 216 nemzetközi szabvány, amely hivatalosan is meghatározta az A és B sorozatú papírméreteket (valamint az ISO 269 a C sorozatú borítékméreteket, amelyek az A és B méretek közötti átmenetet képezik a borítékoknál). Az ISO 216 ma már világszerte szinte minden országban szabvány, kivéve Észak-Amerikát (USA, Kanada), ahol továbbra is saját, hagyományos méreteiket (pl. Letter, Legal) használják.


Összefoglalva: a ma használt A és B papírméretek egy elegáns matematikai elven (az 1:√2 oldalarányon) alapulnak, amelyet Lichtenberg vetett fel, Porstmann dolgozott ki szabvánnyá Németországban (DIN 476), majd vált világszintűvé az ISO 216 nemzetközi szabványnak köszönhetően. Ez a rendszer forradalmasította a papírgyártást és a nyomtatást, rendkívül hatékonnyá téve a dokumentumok kezelését és reprodukálását.

papír méretek

Szabadidő Manager Játékmester tanfolyam

szabadidő manager játékmester tanfolyam

felkészítjük

jatekkep

Szabadidő manager (Játékmester) Tanfolyam
Célunk, hogy a szabadidőnket irányító Játékmester legyen:
– jól felkészült, amely mögött biztos tudás áll
– magabiztos, hogy a játék izgalmát jól közvetítse
– tudását állandóan fejlessze, kreatív játék ötletekkel rendelkezzen.

Akciós áron!
Kiváló előadóktól!
Célratörő előadásokkal!

Amit nem értesz, abba ne fogj, hanem tanuld meg előbb, mi a teendő, így lesz az élet számodra könnyű!
„Püthagorasz”

Tanfolyam anyaga:
Játéktörténet,
Fellépés és személyiség,
Mi van a puttonyban (kellékek),
Aktív játékvezetési helyzetek
(elmélet és gyakorlat együtt)

jelentkezés

Feltételek:
12 alkalommal, 2 órában, összesen 24 órában!
A képzések hét közben (Igény szerint) este 18 órától kezdődnek!
A képzés díja: 3 részletben x 10.000 Ft
· vagy szeretné megismerkedni a területtel és az alapvető ismeretekkel felfegyverkezni – kezdő
· vagy szeretné tudását tovább mélyíteni, újabb ismereteket elsajátítani – haladó
A képzés Budapesten az Astoriánál.

Jelentkezés: Folyamatosan!

sallay.istvan@ermosz.hu címen vagy a +361 475 0802 számon!

Most tapasztalt, gyakorló szakemberek, az ÉRMOSZ (Értékteremtők Magyarországi Egyesülete) tagjai adják át tudásukat/tapasztalatukat, hogy a gyakorlati életre készítsék fel a jövő Játékmesterét!

 

szabadidő manager játékmester tanfolyam

tanfolyam tananyaga

· Játéktörténet
A kockától a Quiz Night kvíz bajnokságig!
Hogyan befolyásolja a szabadidő és az emberi élettartam folyamatos növekedése a technikai fejlődéssel együtt a játékok folyamatos bővülését és ez koronként hogyan valósul meg.
· Fellépés és személyiség
Megjelenéstől a felkészülésig
Önismeret szerepe és a vállalható feladatok kiválasztása.
·Mi van a puttonyban
Milyen alapvető kellékekkel kell rendelkeznünk
Fellelhető szakirodalom és internetes játékötletek.
· Aktív játékvezetési helyzetek
10 alkalommal előre kiosztott játékok (5 féle) alapján a résztvevők vetélkedőket készítenek.
Közös értékelésük!
· (elmélet és gyakorlat együtt)
Szeretnénk, ha az elméletet rögtön gyakorlattá fordítani.
Azaz az elsajátított anyagot a gyakorlatban kipróbáltatni és begyakoroltatni!
A tanfolyam végén a szakirodalomból és a játékokból adunk át egy teljes anyagot!

sandskarakter.hu/?SandSKarakter=361

Kérjük, jelezze:
A.1. Kezdőként
2. Haladóként – lenne rá igénye?
B. 1. Kedd – Szerda – Csütörtök: 18.00 órától lenne rá ideje
2. Szombaton délelőtt vagy délután lenne alkalmasabb?
C. 1. Érdekli a 24 órás tanfolyam
2. Érdekli még a további konzultációs lehetőség is?
D. 1. 3 x 10.000 Ft-t elfogadhatónak tarja?
2. 3 x 10.000 Ft sok a tanfolyamért?
3. Egy összegben fizetné meg inkább?
E. 1. Jó a tanfolyam anyaga?
2. Javaslataim röviden: ………

3skarakter.hu/jatekgyujtemeny-rejtveny/

A tanfolyamot minimálisan 10 főtől tudjuk elindítani!

szabadido manager jatekmester tanfolyam 3skarakter

szabadidő manager játékmester tanfolyam

Csillagjárók

AKCIÓ! Csillagjárók

csillag1

Mai magyar drámák/komédiák
A könyv ára: 2286 Ft. + 5% áfa = 2400.-Ft
Megjelent: 2007. júliusában

AKCIÓ!
Most 50% engedményt adunk

Nézzünk körül

AKCIÓ! Nézzünk körül

nez1

Regényes úti beszámoló
A könyv ára: 1905 Ft. + 5% áfa = 2000.-Ft
Megjelent: 2006. júliusában

AKCIÓ!
Most 50% engedményt adunk!

Vágyakozók

AKCIÓ! Vágyakozók

vagy1

Mai magyar drámák
A könyv ára: 1905 Ft. + 5% áfa = 2000.-Ft
Megjelent: 2005. júliusában

AKCIÓ!
vagy1Most 50% engedményt adunk!

Média ÁSZ

Média ÁSZ

Média ÁSZ

Média ÁSZ

Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások (Hirdetési Enciklopédia)

Megjelenés: májusban és novemberben(szakkönyv+adatbázis formában)
Kiadványunkat immár 1992-től adjuk ki, minden év májusában és novemberében!

Az ország egyetlen médiaadattáraként fél évente adjuk közre az ország összes médiumának (több mint 4600) részletes adatait és hirdetési tarifáit (közel 900 oldalon), hogy megbízható segítsége legyen annak a 4000 cégnek, vállalkozásnak és szakembernek (könyvünk vásárlóinak), akik hirdetni szeretnének, vagy munkaeszközként használják könyvünket. Kizárólag médiumoktól származó adatokat jelentetünk meg.

2004-ben cégünk csatlakozott a CISION UK által létrehozott európai (és világméretű) média adatbázishoz.
2005-től a magyar médiumok adatai is hozzáférhetőek a világon bárhol elérhető
Mediadisk (Internet-CD), PR Planner (lekérhető listák) formájában.
Reméljük, ezzel az Önök üzleti sikereihez is hozzájárulhatunk!

Felhívjuk figyelmét, hogy 2004-től csak a Média Ász szakkönyvből készített marketing-tervet fogadják el az országos pályázati anyagok leadásánál!

SZAKKÖNYVÜNKBEN AZ ALÁBBI FEJEZETI LEBONTÁSBAN TALÁLJA AZ ADATOKAT:

média ász

NYOMTATOTT SAJTÓ (megjelenés gyakorisága szerint):
napilapok;
hetilapok; kétheti lapok; önkormányzati lapok
havilapok; kéthavi lapok; szezonálisan, vagy rendszertelenül megjelenő kiadványok,
időszaki kiadványok (negyedéves, féléves, éves)
Összehasonlító táblázatok példányszám alapján
Szakmai szövetségek: Magyar Lapkiadók Egyesülete
Kivitelezők: küldemény kézbesítők, lapterjesztők

TELEKOMMUNIKÁCIÓ FEJEZET (tevékenység szerint):
TV: országos televíziók, televíziós műsorok, budapesti sugárzó televíziók, vidéki sugárzó televíziók, budapesti kábeltelevíziók, vidéki kábeltelevíziók
Rádiók, Helyi rádiók kereskedelmi hálózatai,
Mozi-videó, Interaktív online, offline, teletext és egyéb elektronikus szolgáltatások (interaktív szolgáltatók, interaktív TV, interaktív rádió,
internetes magazinok, információk lekérdezése, telemarketing)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műsorszóró térképei
Helyi televízió- és rádióadók
Szakmai szövetségek: (Helyi Rádiók és Rádiósok Szövetsége, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Internet Szolgáltatók Tanácsa, Közműsor Szolgáltatók Társasága, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, Helyi Televíziók Országos Egyesülete, Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete)

KÖZTERÜLET FEJEZET (indoor, outdoor):
kültéri reklámok: ballonreklám, backlight, city-light poster, fényreklámok, hirdetőtáblák, építési reklámhordozók,
járműreklámok, légi reklámok, óriástáblák, prizmatáblák, hulladéktároló reklám, korlátreklám
beltéri reklámok: balusztrád reklám, beltéri reklám, egyéb reklámlehetőségek, eladáshelyi rádió, szponzorráció,
eladáshelyi reklám, reklámhordozó felület, padlóreklám
Közterület-használati díjszabások két városból
Reklámfelületek formai elhelyezése
Szakmai szövetségek: Magyar Közterületi Média Szövetség Egyesület

KIÁLLÍTÁSOK ÉS VÁSÁROK FEJEZET: ebben a fejezetben adjuk közre az ország összes jelentős kiállításának adatait (az MKIK támogatásával)
Vásárnaptár: havi bontásban és idősorrendben
Pályázati Felhívás – ITD Hungary
Pályázati Felhívás – FVM Agrármarketing Centrum Kht.
Pályázati Felhívás – Magyar Termék Nagydíj, Kiváló Építési Termék (Industorg Bt.)

ÜGYNÖKSÉGEK, KIVITELEZŐ CÉGEK FEJEZET: reklámterjesztés, futárszolgálatok, fotószolgáltatók, PR ügynökségek, reklámügynökségek, reklám-ajándéktárgy, filmkészítők és stúdiók, grafikai stúdiók, nyomdai előkészítők, digitális nyomdák, nyomdák, direkt marketing, marketingügynökségek, médiaügynökségek, eseménymarketing, sportmarketing, szolgáltató marketing, hírügynökségek, modellügynökségek, piackutató ügynökségek, reklámeszközgyártók, kiállítás-szervezők, kiállítás-kivitelezők, rendezvényszervezők, bérelhető termek, oktatás.
Szakmai szövetségek (DMSZ, KÉSZ, MÁE, MMSZ, PMSZ, MPRSZ, MRSZ, SZKK, IAA MT, MAKSZ, ÖRT, MARESZ, PNYME, PIXER, PPT)

ÚJSÁGÍRÓK
Újságíró lista (szakterület, beosztás, idegennyelv-ismeret)
Szóvivők: minisztériumi, pártok, állami szervezetek, ORFK, OITH, önkormányzatok
Újságíró szövetségek (HIPA, MÚK, MÚOSZ, MSSZ, MKÚSZ)

SZAKKÖNYVÜNKBEN TALÁLHATÓK:
Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) taglista, auditált példányszámadatok
Médiumok hirdetési reklámbevételei (Kantar Media Kft.)
Hirdetők toplistája (100 legnagyobb) Kantar Media Kft.
Szakcikkek: Reklámjogszabályok, Sajtótörténet (1780-tól napjainkig)
Média adatbanki információk (AGB Nielsen, Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, Ipsos – GfK-Hungaria)
Szakmai egyesületek, szövetségek tájékoztatói

REGISZTEREK (a könyv adatközléseit rendezve):
Ábécé, Sajtótartalom, Település, Kiadó, Hirdetések szerint

TARTALOMJEGYZÉKEK:
Írott sajtó megjelenés gyakorisága szerint
Telekommunikáció: tevékenység szerint
Közterületi reklámok: tevékenység szerint
Kiállítások és vásárok: ábécében
Ügynökségek, kivitelező cégek: tevékenység szerint

SZERKESZTŐSÉGI OLDALAK
Megszűnt és szünetelő lapok jegyzéke
Idegennyelvű tájékoztatók (angol, német)
Nyereményakció, Megrendelőlapok
Szakcikkek ( a médiumok helyzetével, történetével és törvényi szabályozásával kapcsolatban, valamint érdekességek és elsőségek)

A KÖNYV EGÉSZÉNEK, VAGY BÁRMELY RÉSZÉNEK MÁSODKÖZLÉSE, MÁSOLÁSA KIZÁRÓLAG A KIADÓ ENGEDÉLYE ALAPJÁN TÖRTÉNHET, ILLETVE BÁRMELY HIVATKOZÁS CSAK a könyv pontos címének feltüntetésével lehetséges.

 

Média ÁSZ

Média ÁSZ