- +361 475-0802
- sskarakter@mediaasz.hu
- +3670 338-7198
- 1087 Budapest, Osztály utca 16-18/D.
Nyomda
Könyvnyomtatás nyomda
Könyvnyomtatás nyomda
Puhatáblás könyv
78A/5 és környéke méretekben
AKCIÓS áron
50 – 1000 példány között 1000 oldalig!
Puhatáblás ragasztókötéssel
Könyvnyomtatás nyomda – Könyv
Méret: A/5 – 148×210 mm
Borító: 250 gr műnyomó – 4+0 szín – 4 old
Belív: 115 gr fényes műnyomó – 4+4 szín – 100 oldal vagy 200 oldal
Kötészet: PUR ragasztó – (1000 oldalszámig) – B I-IV. fóliázva
Pldszám: 100 db 200 db 300 db 500 db 1000 db
Ár: 1368 1120 861 781 715 Ft/db+áfa 4+100 oldal
1985 1692 1305 1276 1216 Ft/db+áfa 4+200 oldal
Könyvnyomtatás nyomda – Könyv
Méret: A/5 – 148×210 mm
Borító: 250 gr műnyomó – 4+0 szín – 4 old
Belív: 80 gr ofszet – 1+1 szín: fekete – 100 vagy 200 oldal
Kötészet: PUR ragasztó – (1000 oldalszámig) – B I-IV. fóliázva
Pldszám: 100 db 200 db 300 db 1000 db
Ár: 835 805 790 613 Ft/db+áfa 4+100 oldal
1240 1195 1177 951 Ft/db+áfa 4+200 oldal
Ha a kötelespéldányok beszolgáltatását ránk bízza, annak költsége 6 .800 Ft + ÁFA, kérjük már megrendeléskor jelezze felénk ezirányú igényét.
Kérje aktuális árainkat a fenti adatok alapján!! (Papír árak és EUR árfolyam fügvényében módosulhatnak)8
KÖNYVNYOMTATÁS NYOMDA
keménytáblás könyv
Árajánlat kéréshez az alábbi táblázat átgondolását kérjük, ennek alapján adja meg a technikai adatokat!
könyvnyomtatás nyomda
könyvméretek
könyvnyomtatás nyomda
Puhatáblás (Paperback/Softcover) és Keménytáblás (Hardcover/Hardback) Könyvek Különbségei
A legfőbb különbség a két technológia között a borító anyaga és szerkezete, ami jelentősen befolyásolja a könyv tartósságát, megjelenését és költségét.
Puhatáblás Könyvek
►Borító: Rugalmas, általában vastagabb papírból vagy kartonból készül. Gyakran fényes vagy matt fóliával vonják be a tartósság és a megjelenés javítása érdekében.
►Kötés: Leggyakrabban ragasztókötéssel (perfect binding) készül, ahol a könyv gerincét speciális ragasztóval rögzítik, amihez a lapokat hozzáillesztik. Létezik varrott puhatáblás kötés is ami tartósabb, de ritkább.
►Tartósság: Kevésbé tartós, mint a keménytáblás könyvek, könnyebben gyűrődik, kopik, szakad a borító.
►Költség: Jelentősen olcsóbb az előállítása, ezért is népszerűbb a szélesebb közönség számára szánt kiadványoknál.
►Felhasználás: Regények, tankönyvek, kézikönyvek, folyóiratok, olcsóbb tömegkiadványok. Könnyen hordozható.
Keménytáblás Könyvek
►Borító: Merev kartonból készül, amit általában szövet, papír vagy műbőr borít. Gyakran van rajta védőborító (dust jacket) is, ami a könyv címét, szerzőjét és grafikáját tartalmazza, valamint megvédi a borítót.
►Kötés: Jellemzően cérnafűzött (sewn binding), ahol a lapokat füzetekbe hajtva varrják össze, majd ezeket a füzeteket ragasztják a gerinchez. Ez a legtartósabb kötésmód. Ritkábban alkalmaznak ragasztókötést is keménytáblás könyveknél, de ez kevésbé ellenálló.
►Tartósság: Rendkívül tartós és ellenálló a külső behatásokkal szemben. Hosszú élettartamú, ideális könyvtárakba, gyűjtői daraboknak.
►Költség: Az előállítása drágább a felhasznált anyagok és az összetettebb gyártási folyamat miatt.
►Felhasználás: Enciklopédiák, művészeti albumok, exkluzív kiadványok, gyűjtői darabok, emlékkönyvek, szakkönyvek. Esztétikailag is magasabb értéket képvisel.
Tervezés és Előkészítés
►Célközönség és Költségvetés: Először is gondold át, kinek készül a könyv, és mekkora költségkerettel rendelkezel. Ez alapvetően meghatározza, hogy melyik kötéstípus a legmegfelelőbb.
►Méret és Oldalszám: Fontos pontosan meghatározni a könyv méretét (pl. A/5, B/5) és az oldalszámot. Ez befolyásolja a nyomtatási és kötészeti költségeket.
►Belív anyaga: Válassz megfelelő papírt a belívekhez (pl. ofszet, műnyomó). Gondolj a papír súlyára (g/m²) és felületére (matt, fényes). Ezen múlik az olvashatóság és a képek megjelenése.
►Borító anyaga és grafikája: A borító a könyv arca! Legyen figyelemfelkeltő, de harmonizáljon a könyv tartalmával. Gondolj a borító papírjának vastagságára (puhatáblásnál), vagy a borító anyagára és bevonatára (keménytáblásnál).
►Fájlok formátuma és minősége: Győződj meg róla, hogy a nyomdának leadott fájlok (PDF) megfelelő felbontásúak (különösen a képek!), és nyomdakészek (pl. kifutóval, vágójelekkel). A színprofilok (CMYK) helyes beállítása is kulcsfontosságú.
A megrendelés menete
Kérjen árajánlatot és minél pontosabban írja le a kívánt termék paramétereit. Amikor megkapja az árajánlatot, nézze át és ha valami nem világos akkor mindig kérdezzen rá.
Emailben küldje el a megrendelést, hogy ne vesszen el információ, valamint mindig adja meg a határidőt. Ha Önök adják az anyagot, akkor lehetőleg PDF formátumban kérjük mellékelni (vágójelekkel ellátva). Minden esetben ellenőrizzük a leadott anyag nyomdai kivitelezhetőségét. A tartalmat nem ellenőrizzük és felelősséget sem vállalunk érte, de ha hibát veszünk észre, akkor rá fogunk kérdezni.
Ha mi végezzük a nyomdai szerkesztést, akkor PDF-ben elküldjük az anyagot korrektúrára. A nyomdatermék csak akkor kerül nyomtatásba, ha írásban (emailben) engedélyt kapunk a nyomásra.
Nyomdai kivitelezés során nem jelentkezünk, ami egy jó jel, mert azt jelenti, hogy minden rendben megy a maga útján. Ha valamilyen gond merül fel, azonnal megszakítjuk a nyomdai kivitelezést és csak akkor folytatjuk, ha a problémát megnyugtatóan rendezzük a megrendelővel közösen egyeztetve.
A nyomdatermék elkészülte után egyeztetjük a szállítást.
KÖNYVNYOMTATÁS NYOMDA
Kiadványaink Nyomda
Kiadványaink Nyomda
SZÁZ ÉVE SZÚR- ISBN 978-615-00-8528-9
Színész – Újságíró rangadók története egy évszázad tükrében
1920 – 2020 I. Fejezet – Kronológia II. Fejezet – Színház-, média-, SZÚR történet A sportújságírás 100 éve A Színész-Újságíró rangadók története III. Fejezet -Legendák, történetek, megható pillanatok egykori és mai sztárokról Színész sztorik a múltból IV. Fejezet – Száz év humora – dióhéjban
Ára: 1920 Ft
Kilenc szerző színt keres – ISBN 963 214 787 1 Mai magyar drámák
Gutai István: Kedves Gozsdu!
Tóth Csaba: Apa! Avagy? „Egy városrész építészeti struktúrája.”
Pruzsinszky Sándor: Kharón úr
Thész János: Légtorna
Kabdebó Tamás: Döntön a gyerek!
Szabó Illés: Add a bankot!
Kriszt György: www. hu. Megvagyunk
Hargitai Ildikó Gyöngyvér: Csufi
Perlawi Andor: Sakk-Matt
Csillagjárók – ISBN 978 963 06 3853 1
Mai magyar komédiák
Kabdebó Tamás: Ultimó
Brunner Tamás: Vadászat. A szék
Perlawi Andor: Diké szerelmei
Pruzsinszky Sándor: csillagjáró
Jász István: Didgeridu
Jász István: Lüktető élet
Pásztor Bertalan: Éjszakai látogatók
Veled Soha! – ISBN 978-615-01-8159-2 C.K. Zolya első megjelent regénye
Zorka és Lénárd dinamikus kapcsolatában gyakran váltják egymást a humoros és szenvedélyes pillanatok. A kétértelmű beszólások, a szellemes párbeszédek és erotikus jelenetek teszik igazán szórakoztatóvá a regényt.
Megjelent a 2023 évi ünnepek előtt.
Kiadványaink Nyomda
KÖNYV MEGRENDELÉS
Papír alapanyagok
papír alapanyagok
papírgyártás
papír alapanyagok
papírtípusok
Papírtípusok
Összetevőjük szerint megkülönböztetünk fa tartalmú, famentes vagy újrahasznosított papírt. A környezet védelme érdekében ezt érdemes figyelembe venni.
papír alapanyagok
...papír
Ofszet papír
Olyan bevonat nélküli papír, amely elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására alkalmas (pl. szöveges könyvek belívei). Felülete csak enyhén simított. Ezen a papíron a színek mattabb hatásként jelennek meg és mivel nincs máz, ami a papír felületén tartsa a festéket, ezért a festéket a papír magába szívja. Ennek és a papírrostok egyenetlenségének következménye pedig az, hogy a képeket alkotó raszterpontok szétfolynak, a kép egészében pedig életlenség, enyhe fakóság jelentkezik. Kivétel ez alól, ha csak egy-egy nem kevert színt használunk pl. szöveg kiemelésére vagy arculati elemként. Az ofszet papír ha színes képek nyomtatására nem is, szöveg nyomtatására annál inkább alkalmas. Mivel a felülete nincsen külön kezelve, így az ára sokkal kedvezőbb.
Műnyomó papír
Mindkét oldalon krétázott, simított papír, amit főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására használnak. Az egyik legigényesebb nyomópapírfajta. Ezt a papírt használva több szín nyomtatásánál, sokkal finomabban, élesebben jelennek meg a képet alkotó képpontok. A mázolt papír felületeit takaró mázréteg pigmentekből, kötőanyagokból, műanyag-diszperziókból áll. Fényes és matt (esetleg félfényes) kivitelben kerül forgalmazásra.
Kreatív papír
A kreatív papír olyan mázolatlan papír, mely felületét vagy anyagát speciális módszerekkel kezelik, így például bordázottságot vagy egyéb mintát képeznek rajta. Ilyen az is, amikor vízjelet vagy csillámot raknak a papír anyagjába.
papír alapanyagok
...papír
Volumenizált papír
Mázolatlan papír, melynek anyagát laza, levegős szerkezetűvé teszik, így összehasonlítva egy azonos grammsúlyú ofszet papírral, vastagsága akár kétszeresére is nő. Hasznos, ha egy könyvnél kevés terjedelemmel dolgozunk és vastagabbá szeretnénk tenni a könyvet. A vastagság értéke 1,2-2-es szorzóig terjed, ami utal az azonos grammsúly melletti vastagság mértékére.
Öntapadó papír
Olyan mázolt vagy mázolatlan papír, melynek az egyik oldala egy ragasztóréteggel van bevonva és speciális hordozóra van felragasztva. A vékony hordozó papírról a ragasztóval bevont öntapadó papír maradéktalanul eltávolítható és más helyre visszaszedhető vagy fix módon felragasztható.
Önátíró papír
Az önátíró papír olyan speciális festékkapszulát rejt a felületén, amely nyomásra megnyílik és átadja a festéket a következő papírra. Megkülönböztetjük az adó, a vevő és az adó-vevő önátírókat, attól függően, hogy az ív melyik oldalán helyezkednek el a festékkapszulák vagy melyik oldal képes ezeket fogadni. Nyomtatásnál mivel nem kis, hanem nagy felületen érkezik a nyomás, így a kapszulák nem nyílnak meg, csak akkor, ha mátrixos nyomtatóval vagy kézzel írunk rá.
papír alapanyagok
...papír
Kékhátú papír
Leírás: rövidtávú promóciókhoz használt papír alapú nyomathordozó. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási felülete: Óriásplakátok alapanyaga, a kék hátoldal fedi az alatta lévő nyomatot.
Technikai paraméterek: 115-120 g/m2 súlyú, matt felületű
Fotópapír
Leírás: papír alapú nyomathordozó, promóciós jellegű minőségi nyomtatásokhoz. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási területe: beltéren bárhol használható. Technikai paraméterek: 200-220 g/m2 súlyú fényes, selyemfényű felületű
Citylight papír
Leírás: rövidtávú promóciókhoz használt papír alapú nyomathordozó. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási területe: plakátok, világító plakátok, citylightok (buszmegállók) grafikáinak alapanyaga.
Fotó – Kreatív – Kékhátú papír
papír alapanyagok
Az írás rögzítésének korai próbálkozásai
Mielőtt a papír megjelent volna, az emberek számos más anyagra írtak, hogy rögzítsék tudásukat és történeteiket. Gondoljunk csak a barlangrajzokra, az ékírásos agyagtáblákra, az egyiptomi papiruszra vagy a pergamenre.
- Papirusz: Az ókori Egyiptomban a Nílus mentén bőségesen termő papirusznádból készítettek írófelületet. A növény szárát csíkokra vágták, majd keresztbe fektették, összenyomták és megszárították. Ez volt az egyik legrégebbi és legelterjedtebb íróanyag a mediterrán világban.
- Pergamen: Az állatbőrből (jellemzően birka, kecske vagy borjúbőrből) készült pergamen jóval tartósabb volt, mint a papirusz, és mindkét oldalára lehetett írni. Bár drága volt az előállítása, a középkorban széles körben használták, különösen Európában.
Ezek az anyagok azonban drágák voltak, nehezen hozzáférhetők, és az előállításuk is sok munkát igényelt, ami korlátozta az írás és az olvasás terjedését.
A papír születése Kínában
A papírgyártás igazi forradalma Kínában kezdődött, nagyjából i.sz. 105 körül. Ekkoriban élt Cai Lun (Ts’ai Lun), a Keleti Han-dinasztia udvari hivatalnoka, akit hagyományosan a papír feltalálójaként tartanak számon. Bár valószínű, hogy a papír elődje már korábban is létezett, Cai Lun volt az, aki szisztematikusan tökéletesítette az előállítási folyamatot, és standardizált egy olyan módszert, ami széles körben elterjedtté tette a papírt.
Cai Lun újítása az volt, hogy különböző növényi rostokat (például eperfa kérgét, kender maradványokat, rongyokat és halászhálókat) használt fel. Ezeket péppé zúzta vízben, majd az így kapott masszát egy finom szitán (általában bambuszkereten, selyem- vagy bambuszrost-szövettel) szétterítette. Miután a víz elfolyt, egy vékony lapnyi nedves rost maradt a szitán, amit megszárítottak. Az eredmény egy könnyű, olcsó és tartós írófelület volt.
A papír terjedése a világban
A papírgyártás titka sokáig Kínában maradt, féltve őrzött találmányként. Azonban az i.sz. 8. században a titok a Kínai Birodalom határain kívülre is eljutott. A történet szerint a tallaszi csata (751 körül) során az arab seregek kínai papírgyártókat ejtettek foglyul, akik elárulták a papírkészítés módját.
Innen a papírgyártás technológiája gyorsan elterjedt a muszlim világban:
- Szamarkand volt az első nagy papírgyártó központ Kínán kívül.
- Később Bagdadba, Damaszkuszba és Kairóba is eljutott a tudás.
- Az arabok továbbfejlesztették a folyamatot, például a vízi energiával hajtott kalapácsos malmokat alkalmazták a rostok hatékonyabb pépesítésére.
Az arab hódítások és a kereskedelmi útvonalak révén a papír a 10. században Észak-Afrikán keresztül eljutott a Földközi-tenger nyugati részére, különösen Spanyolországba (Córdoba, Xàtiva). Innen terjedt el fokozatosan Európában a 12. és 13. században, majd a könyvnyomtatás megjelenésével a 15. században vált igazán nélkülözhetetlenné.
Termékdíj
mikor kell díjat fizetni?
2023. július 1.-én életbe lépett a reklámhordozó papírok termékdíjáról szóló törvény, amelynek értelmében a díjat az első forgalomba hozó köteles megfizetni. Termékdíj: 204 Ft/kg + áfa (2025. október 1.-étől)
Reklámhordozó papírnak csak azok a termékek minősülnek, amelyek papír alapanyagra készültek és reklámot tartalmaznak!
Mikor nem kell díjat fizetni?
- kiadványként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ban nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap
- közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap
- könyv, tankönyv
Nem díj köteles termékek: (0 Ft/kg+áfa)
- Névjegy
- Boríték
- olyan matrica, ami 1 szín feketével van nyomva (pl. tárolási idő, szavatossági idő)
- Használati útmutató
- ISSN, ISBN számmal ellátott könyvek, tankönyvek, időszaki kiadványok (ezek 5% ÁFA tartalmúak is)
díj köteles papír
Díj-köteles nyomdatermékek:
Reklámhordozó papír (204 Ft/kg+áfa)
- Plakát
- Szórólap, kuponfüzet, tálcapapír
- Naptárak és egyéb logózott papírajándék
- Programfüzet
- Könyv/havilap amennyiben 50%-nál nagyobb terjedelemben tartalmaz gazdasági reklámot
- Térkép
díj köteles csomagolás
Díj-köteles nyomdatermékek:
Csomagolás (173 Ft/kg+áfa) papír és karton Csomagolás (129 Ftkg/+áfa) irodai csomagolás, egyéb csomagolás Csomagolás (219 Ft/kg+áfa) műanyag csomagolás
- Papírzacskó, papírtáska
- Kartondoboz és más csomagolóeszköz papírból
- Címke, ha a csomagolás része
- CD/DVD borító, tok
20A matricák alapvetően nem EPR kötelesek, DE és amennyiben a „funkciója” reklám/szóróanyag, akkor is szükséges a nyilatkozatot elküldeni, az Ügyfél dönti el, hogy gazdasági reklám, tehát tartalmaz-e a megrendelt termék gazdasági reklámot.
Irodai papírok esetén, abban az esetben nyilatkozhat a Megrendelő, ha az irodai papíron nem csak és kizárólag a cég logója és/vagy címe szerepel (ebben az esetben egyértelműen irodai papír), hanem kvázi szóróanyagként (gazdasági reklám) szolgál, az EPR nyilatkozatban aláhúzhatja a tartalmaz részt és onnantól 204 Ft/kg + ÁFA lesz 128 Ft + ÁFA helyett. (pl. mappa és azon termékfotók, vagy jegyzettömb és azon egy, vagy több konkrét termék szerepel)
Általánosságban érvényes, hogy nyilatkozatot kell kérni a Megrendelőktől MINDEN szórólapra/plakátra stb., mert törvényileg elsődlegesen Ők kötelezettek nyilatkozattételre.
nyilatkozat
Hogy termékdíjas-e a termék, azt a nyomdai munka megrendelője határozza meg nyilatkozat formájában, a megrendeléssel egy időben. Amennyiben a megrendelő nem nyilatkozik a megrendelt munkáról, úgy automatikusan kiszámlázásra kerül a 94 Ft/kg + áfa külön tételként.
A bevezetés célja
A díj bevezetésének fő célja az volt, hogy pénzügyi forrást teremtsen a környezet megóvására és ösztönözze a környezettudatos magatartást. Részletesebben:
- Pénzügyi forrás biztosítása: A termékdíjból befolyó összegeket a díjköteles termékek által okozott környezeti károk megelőzésére, mérséklésére, valamint a hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósítására fordítják. Ez egyfajta „fizessen a szennyező” elv érvényesítése.
- Környezetvédelmi ösztönzés: A díjjal az állam arra ösztönzi a gyártókat és importőröket, hogy fenntarthatóbb termékeket állítsanak elő, csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátást, és elősegítsék a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, a hulladékkeletkezés megelőzését és a hasznosítást.
Törvényi háttér és változások
Az első átfogó törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény volt. Ezt azóta többször módosították, és 2012. január 1-től az alapvető szabályozást a 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi díjról tartalmazza, a végrehajtási rendeletekkel együtt.
A szabályozás folyamatosan változik, alkalmazkodva az uniós előírásokhoz és a hazai környezetvédelmi célkitűzésekhez. Például a 2023-as évtől bevezetésre került a Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) rendszer, ami bizonyos körforgásos termékek esetében részben felváltja, részben kiegészíti a termékdíjat. Ez egy fontos változás volt, mivel a célja a körforgásos gazdaság elveinek még hatékonyabb érvényesítése.
A törvény, illetve annak mellékletei és végrehajtási rendeletei pontosan meghatározzák, mely termékek után kell termékdíjat fizetni. Fontos megjegyezni, hogy 2023. július 1-től bevezették a Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) rendszert, ami jelentősen módosította a termékdíj hatályát, és bizonyos termékkörök esetében az EPR-díj felváltotta vagy kiegészítette a termékdíjat.
Jelenleg (és a 2025-től várható változásokkal együtt) a díj alapvetően az alábbi termékkörökre terjed ki:
- Akkumulátor: Ide tartoznak a különféle típusú akkumulátorok, kivéve bizonyos speciális, például lítium-ion vagy nikkel-fém-hidrid akkumulátorok.
- Csomagolószer: Ez egy igen széles kategória, amely magában foglalja a csomagolóeszközöket, csomagolóanyagokat és csomagolási segédanyagokat (pl. PET palackok, műanyag bevásárlótáskák, hullámkarton lemezek, kupakok, címkék).
- Egyéb kőolajtermék: Például kenőanyagok, fűtőolajok.
- Elektromos, elektronikai berendezés: Ide tartoznak a hőcserélő berendezések, képernyők, nagy- és kisgépek, számítástechnikai berendezések. Fontos, hogy nem minden azonos vámtarifaszám alá tartozó berendezés termékdíjköteles, csak azok, amelyek megfelelnek a törvényi meghatározásnak (pl. elektromos működésű szerszámok).
- Gumiabroncs: Minden gumiabroncsra vonatkozik.
- Reklámhordozó papír: Időszaki lapok, röplapok, nyomtatott üzleti reklámanyagok, katalógusok, reklámposzterek.
- Egyéb műanyag termék: Például virág-, fa-, levél- és gyümölcsutánzatok műanyagból, valamint bizonyos műanyag hordozó táskák (ez utóbbiak 2025-től az egyéb műanyag termék kategóriába kerülnek).
- Egyéb vegyipari termék: Meghatározott vámtarifaszám alá tartozó vegyipari termékek, bizonyos kivételekkel (pl. nagyméretű kiszerelésű szappanok, súrolókrémek).
- Irodai papír: Író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír.
A törvény hatálya alá tartozó tevékenységek
A termékdíj fizetési kötelezettség jellemzően az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik:
- Első belföldi forgalomba hozatal: Amikor egy termékdíjköteles terméket először értékesítenek vagy átadnak belföldön.
- Saját célú felhasználás: Ha a termékdíjköteles terméket nem értékesítésre, hanem saját célra (pl. termék gyártásához alapanyagként) használják fel Magyarországon.
- Készletre vétel: Bizonyos esetekben a termékdíjköteles termék készletre vétele is kötelezettséget keletkeztethet.
- Nyomdaipari szolgáltatások: Reklámhordozó papír esetében a nyomdai szolgáltatás (nyomtatás és átadás) is termékdíj-kötelezettséget von maga után.
Nyomdai Kötészeti műveletek
nyomdai kötészeti műveletek
bígelés és...
Bígelés
A vastagabb papírokat csak akkor lehet törés nélkül meghajtani, ha hajtás előtt egy tompa késsel megnyomjuk az anyagot egy vonal mentén, azaz bígeljük.
Hajtás
Több oldalas kiadvány esetén, a végeredményt hajtva szeretnék megkapni, és nem más kötészeti technológiával, akkor az alábbi 5 alaphajtási lehetőség adott, illetve egyedi, minta elkészítésével.
1x félbe – középen félbehajtva
Z hajtás – 6 oldal – a papír egyik végét hátra, a másikat visszahajtjuk
Göngyölt hajtás – 6 oldal – 2x hajtjuk, az egyik oldalt a másikra
Félbe félbe hajtás – 8 oldal – a félbehajtott anyagot középen ismét félbehajtjuk
Nyitott oltár hajtás – 6 oldal – a középső oldalra hajtjuk a lapokat, hogy középen találkozzanak.
Irkafűzés
Az irkafűzésnél az ívek a gerinccsíknál két vagy több drót kapoccsal kerülnek rögzítésre. Minimálisan 8 oldalas, a papír vastagságától függően legfeljebb 80-112 oldalas munkáknál alkalmazható.
nyomdai kötészeti műveletek
kasírozás és...
Kasírozás
Két különböző anyag összeragasztását jelenti (pld. társasjáték tábla, keretezendő fotó, stb.). A nyomatot teljes felületében gyűrődés nélkül ráragasztjuk valamilyen egyenletes, kemény hordozóra.
Ofszet lakkozás
Ha valaki csak a nyomatot akarja megvédeni a külső behatásoktól, mint például dörzsölés és elkenődés (teljes felület – flekk – nyomásánál), vagy egy enyhe fényességet akar adni neki, ez megfelelő lehet rá.
Lehet matt és fényes lakk.
Fényes papírnál a fényes lakk a megfelelő, mert nagyobb intenzitást érhetünk el vele!
Matt papírnál a matt lakkal matt lesz a felület, de ha fényessel csináljunk, akkor selyemfényű lesz.
UV reagens lakkozás – amelyet csak speciális lámpa tesz láthatóvá, ajánlott belépőjegyek, kuponok és kártyák esetében.
Fóliázás
Hideg fóliázás – a fóliát és a ragasztót külön hordták fel a nyomatra (érzékeny a nyomat porosságára, ami apró foltokat eredményezhet)
Meleg fóliázás – gyárilag a fóliára van hordva a ragasztó, és ezt a géppel rámelegítjük, rápréseljük a nyomatra. (homogén felületet kapunk)
– matt felületű – UV lakkozás alá ajánlott
– fényes felületű – extra fényt ad a termékeknek.
nyomdai kötészeti műveletek
stancolás és...
Stancolás
Lézeres CAD – rendszer segítségével késekből (vékony fémszalagok) álló, vastag falemezbe rögzített formát készítenek, amelyet egy stancoló gép ágyába helyeznek. A kések stancolásnál élesek, bígelésnél tompák. Az eljárást például dobozok esetében alkalmazzák, ahol szabálytalan alakzatot kell kivágni, és a hajtások vonalában a papírt meg kell törni (pld. dosszié).
Sarokgömbölyítés
Elvégezhető stancoló gépen vagy egy vésőhöz hasonló, íves vágóélű eszközzel ellátott, speciális sarokgömbölyítő kézi gépen. A stancoló géppel elvégzett technológia szebb eredményt produkál, viszont külön stancaformát kell készíteni hozzá.
Formariccelés
Egy formát riccelünk ki (A riccelés a matrica felületén egy speciális körkés megvágását jelenti) a matrica felületéből, úgy hogy a hordozót nem vágjuk át, csak a matrica felső rétegét a hordozóig, így érdekes formákat kaphatunk a matricát lehúzva.
Lehúzóricc – ezt csak egyvonalban tudjuk létrehozni. Matrica könnyű lehúz hatóságát segíti.
Többkéses – több, egymásra merőleges vonalban vágjuk meg a matrica ívet, amelyről így egyesével is eltávolíthatók a formák.
Hátulriccelés – a gyárilag előre riccelt matricát nyomunk meg, majd készméretre vágva, a matrica könnyen lehúzható.
nyomdai kötészeti műveletek
perforálás és...
Perforálás
Egyenes vonalban szaggatott bevágást jelent, ami lehetővé teszi az anyag egyszerű letéphetőségét ott, ahol erre szükség van. (szórólap, kupon, sorsjegy, jegyzettömb, stb.) Illetve valamely nyomtatványnál, amit szeretnénk, ha könnyen kitéphető lenne lapja vagy egy lapjának része. Készíthető kézzel és stancoló gépen is, ez leginkább példányszám függvénye.
Ringlizés
Gumis dossziék elkészítésénél alkalmazható a furat megerősítése céljából: fém karika illesztése az anyagba (egyébként még a zászlókészítésnél mindennapos ez a technikai eljárás!)
nyomdai kötészeti műveletek
prégelés és...
Prégelés
Szükséges hozzá dombornyomóforma (sárgaréz, cink), amelyet felhevítünk és egy fémfólián keresztül a nyomat anyagjába préselünk. (nem alkalmas finom részletek vagy apró betűk visszaadására)
Dombornyomás
A papír síkjából kiemelkedő, illetve felületbe süllyedő bármilyen, nem túl bonyolult forma. A domborozáshoz (kiemelkedő) legalább 170 grammnál vastagabb papír szükséges, (süllyedő) estén legalább 1 mm-nél vastagabb anyagok szükségesek. Fényérzékeny réteggel bevont magnézium lemezre filmről ráfényképezik a domborítandó mintát, majd a nem stabilizálódott réteget kimaratják. Ez a negatív minta. Ebbe felmelegített műanyag lapot préselnek, mely belenyomódik a negatívba, majd itt kihűlve kialakul a pozitív minta.
Létezik egy ún. termográf nyomás. Az eljárás során magasnyomású géppel egy gumiklisére viszik fel a festékréteget, amely a papír felületére hordja fel azt. Az így elkészült nyomatot nem hagyjuk megszáradni, hanem egy hő alagútba rakjuk, amely alatt a festékréteg megduzzad. A technológiából következik, hogy a papír mindkét oldalán csak egy ilyen réteget (színt) tudunk képezni.
nyomdai kötészeti műveletek
uv lakk és...
UV lakk
A kinyomtatott ívekre magas fényű lakkot préselnek egy szitán keresztül, de csak oda, ahová az előre elkészített nyomdai anyagba is szerkesztették.
Forma UV lakk – kiemelhetünk vele a nyomdai munkából egyes részeket vektoros programmal készüljön, hogy ne legyen recés (raszteres) a lakk széle
Teli UV lakk – hatása, mint a fényes fóliáé, de jobban hajtogatható a termék, kissé jobb anyagvédelmet biztosít.
Hologram
Sima vagy strukturált felületű. Prég klisét készítünk, amelyet felhevítünk, és nagy nyomással belepréseljük a papírba, úgy hogy ne lehessen utólag leszedni.
Kaparós réteg
Utólagos szitázási technika, amikor egy speciális ezüst vagy arany réteget hordunk fel egy bizonyos területre (nyerőszámok, szövegek elrejtésére). A kódokat, sorszámokat külön digitális technológiával visszük fel az anyagra!
nyomdai kötészeti műveletek
Pantone színek
Pantone színek
pantone színek
Pantone színek
pantone színek
A Színkommunikáció kihívása a nyomdászatban
A nyomtatás hajnalán a színek reprodukciója komoly kihívást jelentett. Képzeld el, hogy egy cég logója kéken jelenik meg az egyik szórólapon, aztán zöldeskék lesz a plakáton, majd liláskék a névjegykártyán. Ez márkaépítés szempontjából katasztrofális, és a nyomdászoknak is óriási fejtörést okozott. A probléma az volt, hogy nem létezett egységes, mindenki számára érthető nyelv a színek pontos meghatározására.
A nyomdászatban két fő színkeverési rendszer létezik:
- CMYK (négyszínnyomás): Ez a ciánkék (Cyan), bíbor (Magenta), sárga (Yellow) és fekete (Key/Black) színekből álló rendszer, amely a festékek egymásra nyomásával hozza létre a színeket. A legtöbb nyomdai termék CMYK színekkel készül. Azonban a CMYK rendszerrel nem lehet minden színt kikeverni, és a színek megjelenése nagyban függ a papír típusától és a festék fedőképességétől.
- Direkt színek (spot színek): Ezek olyan előre kikevert festékek, amelyeket önmagukban nyomtatnak, nem pedig a CMYK színek keverésével. Ennek előnye a színhűség és a konzisztencia, ami különösen fontos a márkák arculatának megőrzésénél.
A Pantone rendszer születése és forradalma
Lawrence Herbert, a Pantone cég alapítója felismerte ezt a problémát az 1960-as években. Rájött, hogy szükség van egy univerzális színazonosító rendszerre, amely lehetővé teszi, hogy a tervezők, gyártók és nyomdászok világszerte pontosan kommunikáljanak a színekről, anélkül, hogy félreértések merülnének fel.
Így született meg a Pantone Matching System (PMS), ami valódi forradalmat hozott a színkezelésben. A PMS lényege, hogy minden egyes színhez egy egyedi számkódot rendel. Ezen a kód alapján a nyomdák pontosan tudják, milyen festékekből és milyen arányban kell kikeverniük az adott színt, hogy az azonos legyen a tervező elképzelésével, függetlenül a földrajzi távolságtól vagy a használt nyomdagéptől.
Miért lett alap a Pantone a nyomdászatban?
A Pantone rendszer az alábbi okok miatt vált a nyomdaipar megkerülhetetlen alapjává:
- Színkonzisztencia és színhűség: Ez a legnagyobb előnye. Egy cég logója, termékének színe vagy arculati elemei pontosan ugyanúgy fognak kinézni a világ bármely pontján, bármilyen nyomtatott anyagon. Ez elengedhetetlen a márkaidentitás megőrzéséhez.
- Egyszerű és egyértelmű kommunikáció: A bonyolult színleírások helyett elegendő egy Pantone szám, és mindenki tudja, pontosan melyik árnyalatról van szó. Ez leegyszerűsíti a tervezők, ügyfelek és nyomdák közötti kommunikációt.
- Direkt színek kezelése: A Pantone rendszer nemcsak a CMYK színekhez ad referenciát, hanem a direkt színek széles skáláját is tartalmazza, beleértve a speciális színeket, mint a metál- vagy fluoreszkáló árnyalatok. Ezek a színek sokszor élénkebbek, telítettebbek vagy egyedibbek, mint amiket CMYK-kal el lehetne érni.
- Kreatív szabadság: A tervezők számára nagyobb szabadságot biztosít a színek kiválasztásában, mivel tudják, hogy az adott szín pontosan úgy fog megjelenni a nyomtatott anyagon, ahogyan azt elképzelték.
- Iparági szabvány: A Pantone széles körben elterjedt és elfogadott szabvány lett, így a legtöbb nyomda rendelkezik a szükséges ismeretekkel és eszközökkel a Pantone színek kezeléséhez.
pantone színek
Papír méretek
papír méretek
általános ív méretek
A
Forma | mm | m2
A/0 | 841 x 1189 | 1,0000
A/1 | 594 x 841 | 0,5000
A/2 | 420 x 594 | 1,0000
A/3 | 297 x 420 | 0,2500
A/4 | 210 x 297 | 0,0625
A/5 | 148 x 210 | 0,0312
A/6 | 105 x 148
A/7 | 74 x 105
A/8 | 52 x 74
A/9 | 37 x 52
B
Forma | mm | m2
B/0 | 1000 x 1414 | 1,4140
B/1 | 707 x 1000 | 0,7070
B/2 | 500 x 707 | 0,3535
B/3 | 353 x 500 | 0,1765
B/4 | 250 x 353 | 0,0882
B/5 | 176 x 250 | 0,0440
B/6 | 125 x 176
B/7 | 88 x 125
B/8 | 62 x 88
B/9 | 44 x 62
C
Forma | mm | m2
C/0 | 917 x 1297 | 1,1894
C/1 | 648 x 917 | 0,5342
C/2 | 458 x 648 | 0,2968
C/3 | 324 x 458 | 0,1484
C/4 | 229 x 324 | 0,0742
C/5 | 162 x 229 | 0,0371
C/6 | 114 x 162
C/7 | 81 x 114
C/8 | 57 x 81
papír méretek
papír méretek
körülvágás előtti ív méretek
BB
Forma | mm | m2
BB/0 | 1000 x 1400 | 1,400
BB/1 | 700 x 1000 | 0,700
BB/2 | 500 x 700 | 0,3500
BB/3 | 350 x 500 | 0,1750
BB/4 | 250 x 350 | 0,0875
BB/5 | 175 x 250 | 0,0437
BB/6 | 125 x 175
BB/7 | 87 x 125
BB/8 | 62 x 87
BB/9 | 43 x 62
NA
Forma | mm | m2
NA/0 | 860 x 1220 | 1,0482
NA/1 | 610 x 860 | 0,5246
NA/2 | 430 x 610 | 0,2623
NA/3 | 305 x 430 | 0,1311
NB
Forma | mm | m2
NB/0 | 1030 x 1450 | 1,4935
NB/1 | 725 x 1030 | 0,7467
NB/2 | 515 x 725 | 0,3733
NB/3 | 362 x 515 | 0,1866
papír méretek
boríték méretek
Hagyományos (enyvezett) zárású
Forma | mm | ablak
Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90
Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90
Boríték C/6 / C5 | 114 x 229 | 35 x 90
Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90
Boríték LC/4 | 229 x 334
Tasak TC/5 | 162 x 229
Tasak TC/4 | 229 x 324
Tasak TB/4 | 250 x 353
Öntapadós és szilikonos zárású
Forma | mm | ablak
Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90
Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90
Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90
Tasak TC/5 | 162 x 229
Tasak TC/4 | 229 x 32
papír méretek
papír méretek
A szabványosítás igénye
A papírgyártás fejlődésével és a nyomtatás elterjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szükség van valamilyen egységes papírméret-rendszerre. Korábban rengeteg különböző, nem szabványos méret létezett, ami rendetlenséget, pazarlást és hatékonysághiányt okozott a gyártásban, a raktározásban és a nyomtatásban. Képzeld el, hogy mindenki más és más méretű papírt használ – a nyomdáknak, irodáknak, iskoláknak káosz lett volna.
A √2 arány felfedezése (Lichtenberg)
Az alapötlet, amely a ma ismert papírméretek alapját képezi, egy német tudóstól, Georg Christoph Lichtenbergtől származik. Ő már 1786-ban (pontosabban október 25-én kelt levelében) felvetette azt az elvet, hogy egy papírlapnak olyan oldalaránnyal kellene rendelkeznie, hogy ha azt félbehajtják a hosszabbik oldala mentén, akkor az így kapott új lap is ugyanazt az oldalarányt tartsa meg.
Ez a tulajdonság csak egyetlen aránnyal érhető el: az 1:√2 (egy az négyzetgyök kettőhöz), ami körülbelül 1:1.414-nek felel meg. Ennek a matematikai eleganciának köszönhetően a papírlapok egyszerűen méretezhetők felfelé vagy lefelé anélkül, hogy torzulna az arányuk. Például, ha egy A4-es lapot félbehajtasz, két A5-ös lapot kapsz, amelyek mindegyike megtartja az 1:√2 oldalarányt.
A német szabvány (DIN 476)
Bár Lichtenberg már a 18. században felvetette az ötletet, a gyakorlati megvalósítás és a szabványosítás csak jóval később, a 20. század elején történt meg. Ebben kulcsszerepet játszott Wilhelm Ostwald, majd főként Dr. Walter Porstmann, aki a német szabványügyi intézet (Normenausschuß der deutschen Industrie, ma Deutsches Institut für Normung – DIN) számára dolgozta ki a rendszert.
A német DIN 476 szabványt 1922-ben adták ki, és ez határozta meg először a ma ismert A és B sorozatú papírméreteket. A rendszer logikája a következő:
- A0-as méret: Ez a kiindulópont. Területe pontosan 1 négyzetméter (1 m²), és az oldalaránya 1:√2. Mérete 841 mm × 1189 mm.
- A sorozat: Minden további A sorozatú méret (A1, A2, A3, stb.) az előző méret hosszabbik oldalának félbehajtásával keletkezik. Így az A1 az A0 fele, az A2 az A1 fele, és így tovább. Ez biztosítja az azonos oldalarányt és a könnyű skálázhatóságot.
- B sorozat: A B sorozatot azért hozták létre, hogy kiegészítse az A sorozatot, és olyan méreteket biztosítson, amelyek az A sorozat két szomszédos mérete között helyezkednek el. A B0-ás lap rövid oldala pontosan 1 méter (1000 mm). Ennek a sorozatnak is 1:√2 az oldalaránya, de a területe eltér az A sorozattól (pl. a B0 területe kb. 1,414 m²). Gyakran használják poszterekhez, könyvekhez (például B5), vagy útlevelekhez (B7).
Nemzetközi szabvány (ISO 216)
A DIN 476 szabványt gyorsan elfogadta számos európai ország, köztük Magyarország is 1938-ban. A rendszer hatékonysága és logikája miatt hamarosan nemzetközi szinten is elismertté vált.
Végül 1975-ben a német DIN 476 szabvány alapján jött létre az ISO 216 nemzetközi szabvány, amely hivatalosan is meghatározta az A és B sorozatú papírméreteket (valamint az ISO 269 a C sorozatú borítékméreteket, amelyek az A és B méretek közötti átmenetet képezik a borítékoknál). Az ISO 216 ma már világszerte szinte minden országban szabvány, kivéve Észak-Amerikát (USA, Kanada), ahol továbbra is saját, hagyományos méreteiket (pl. Letter, Legal) használják.
Összefoglalva: a ma használt A és B papírméretek egy elegáns matematikai elven (az 1:√2 oldalarányon) alapulnak, amelyet Lichtenberg vetett fel, Porstmann dolgozott ki szabvánnyá Németországban (DIN 476), majd vált világszintűvé az ISO 216 nemzetközi szabványnak köszönhetően. Ez a rendszer forradalmasította a papírgyártást és a nyomtatást, rendkívül hatékonnyá téve a dokumentumok kezelését és reprodukálását.
papír méretek
Matrica gyártás nyomda
Matrica gyártás nyomda
epoxy matrica
Ár:
Nyomás: 4+0 színnel
100 db 200 db 500 db
2×2 = 4 ncm 110 90 70
3×3 = 9 ncm 135 115 95
4×4 = 16 ncm 180 160 140 Ft/db+áfa
(ár összetevői: Darabár + felületi ár ncm-nként + alapár vagy ráállási ár)
matrica gyártás nyomda
Alapanyag szerint lehet
Papír matrica
vinyl matrica
Fehér vagy átlátszó műanyag matrica
Mágneses matrica
Fémre tapadó
Világító matrica
Oralux 9300 – fényre világító matrica
hologram matrica
Hamisítás elleni védelemhez
backlight matrica
Átvilágítható vinyl matrica fényreklámokhoz
betűkivágás - plotterfólia
A betűket nyomatlan vagy nyomott matricából kivágjuk, hordozó felületre ragasztjuk, ahonnan a helyszínen átragasztható. Anyagában színezett vinyl matrica betűkivágáshoz
One way vision matrica
Kívülről nem, belülről átlátható műanyag matrica
matrica gyártás nyomda
technikailag lehet
ofszet - szita - digitális - tekercs
Példányszámtól és felhasználástól függően!
vágott vagy riccelt kivitelű
Vágott (négyzet vagy téglalap) esetleg formára (stancszerszámmal) Riccelt (egy lapon -íven- több egyszerre) – könnyű leszedhetőség
végleges és visszaszedhető matrica
3d fólia
Perforált üvegmatrica
Betörés ellen és hővédelemhez használható.
matrica gyártás nyomda
matrica gyártás nyomda
a matrica gyártás története
A matrica születése és fejlődése
A matrica, ahogy ma ismerjük, nem egyetlen pillanat műve volt, hanem egy hosszú fejlődési folyamat eredménye, amit a ragasztóanyagok és a nyomtatási technológiák fejlődése tett lehetővé.
A kezdetek: jelölés és címkézés Már az ókorban is használtak ragasztóanyagokat (gyantákat, méhviaszt) tárgyak jelölésére vagy díszítésére, de ezek nem voltak öntapadós, levonható matricák. Az első „címkék” gyakorlatilag papírdarabok voltak, amiket utólag kellett felragasztani valamilyen ragasztóval.
Az öntapadó technológia megjelenése A valódi áttörést az öntapadó anyagok kifejlesztése hozta el. Bár nehéz egyetlen feltalálót megnevezni, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kezdtek megjelenni az első kísérletek.
- Dr. Harry Coover (a Kodak kutatója) a 3M cégtől, aki a ciánakrilátot (szuperragasztó) fedezte fel az 1940-es években, bár nem közvetlenül matricákhoz, de a ragasztóanyagok kutatásához nagyban hozzájárult.
- R. Stanton Avery tekinthető a modern öntapadó címkék egyik legfontosabb úttörőjének. Ő alapította az Avery Dennison vállalatot 1935-ben, és az ő cége kezdte el fejleszteni és gyártani az első, lehúzható hátoldalú öntapadó címkéket. Az első ilyen címkék még manuális felhordásúak voltak, de forradalmasították a jelölést és az árazást az üzletekben. Avery ötlete az volt, hogy a címkéket egy szilikonnal bevont hordozóanyagra helyezzék, amiről könnyen le lehetett húzni őket, majd felragasztani.
A 20. század második fele: tömeggyártás és diverzifikáció A második világháború után, az ipari termelés növekedésével és a fogyasztói társadalom kialakulásával a matricák iránti igény is exponenciálisan megnőtt.
- Csomagolás: A matricák ideálisak voltak termékek címkézésére, összetevők feltüntetésére és márkaépítésre.
- Reklám és promóció: A matricák olcsó és hatékony eszközzé váltak a hirdetésben, események népszerűsítésében.
- Személyes használat: A gyerekek és fiatalok körében is népszerűvé váltak a matricák hobbi- és gyűjtési tárgyként.
A technológia fejlődésével megjelentek a különböző ragasztóerősségű (pl. tartós, visszaszedhető), különböző anyagra nyomtatott (papír, műanyag, fémfólia) és különböző nyomtatási eljárással (szitanyomás, ofszetnyomás, digitális nyomtatás) készült matricák.
matrica gyártás nyomda
A matricák fajtái napjainkban
Manapság a matricák rendkívül sokfélék, és rengeteg felhasználási területük van. Íme a leggyakoribb fajtái, különböző szempontok szerint csoportosítva:
1. Anyag szerint:
- Papír matricák: A leggyakoribb és legolcsóbb típus. Különböző felülettel (matt, fényes) és ragasztóerősséggel léteznek. Ideálisak beltéri, rövidtávú felhasználásra (pl. címkék, árjelölők, borcímkék).
- Műanyag (vinyl/PVC) matricák: Időjárásállóak, vízállóak és tartósabbak, mint a papír matricák. Kiválóak kültéri használatra (pl. autómatricák, kirakatmatricák, kültéri reklámok). Lehetnek fehérek, átlátszóak, vagy speciális felületűek (pl. perforált ablakfólia).
- Fényes/Matt vinyl: A felületi megjelenésben különböznek.
- Átlátszó vinyl: Üvegekre, ablakokra ideális, ahol a grafika „lebegni” látszik.
- Statikus fólia: Ragasztó nélkül, elektrosztatikusan tapad az üveghez, könnyen eltávolítható és újrapozícionálható (pl. szezonális kirakatdíszek).
- Fémfólia matricák (pl. ezüst, arany): Magas fényű, elegáns megjelenést biztosítanak. Gyakran használják prémium termékek címkézésére, elektronikai eszközökön vagy különleges hatások elérésére.
- Speciális anyagok:
- Fluoreszkáló/UV-érzékeny matricák: Feltűnő színeik miatt figyelmeztető jelzésekhez, vagy rendezvényeken használják.
- Foszforeszkáló (világító) matricák: Sötétben világítanak, biztonsági jelzésekhez, dekorációhoz.
- Hologram matricák: Biztonsági célokra (pl. termékhamisítás elleni védelem), vagy dekorációhoz.
- Textil matricák: Ruhákra vasalható, vagy öntapadó textil címkék.
2. Ragasztóanyag szerint:
- Állandó/Tartós ragasztó: Erősen tapad, eltávolítása nehéz és nyomot hagyhat.
- Visszaszedhető/Áthelyezhető ragasztó: Kisebb tapadási erővel rendelkezik, könnyen eltávolítható anélkül, hogy nyomot hagyna, és gyakran újrapozícionálható.
- Lekaparható ragasztó: Pl. sorsjegyeknél, ahol a felület lekaparásával derül fény a rejtett tartalomra.
3. Nyomtatási technológia és forma szerint:
- Tekercses matricák: Nagytételben gyártják, gyakran automata címkézőgépekhez.
- Íves matricák: Kisebb mennyiségben, egyedi formában is vághatók.
- Vágott matricák (plotterrel vágott): Nem nyomtatott háttér, csak a grafika vagy a szöveg van kivágva az anyagból (pl. autófóliázás, kirakatfeliratok).
- Domború (gyanta bevonatos) matricák: A nyomtatott matrica felületét egy átlátszó műgyanta réteggel vonják be, ami 3D-s, domború hatást és extra védelmet ad (pl. céges logók, gépek jelölései).
- Biztonsági matricák:
- Void matricák: Ha megpróbálják eltávolítani, „VOID” (érvénytelen) feliratot hagynak maguk után.
- Roncsolódó matricák: Megpróbálásuk esetén apró darabokra szakadnak, megakadályozva az újrahasznosítást.
- Hologramos biztonsági matricák: Hamisítás elleni védelemre.
4. Felhasználási terület szerint:
- Termékcímkék: Élelmiszerek, italok, kozmetikumok stb. csomagolására.
- Reklámmatricák: Hirdetések, logók, promóciók.
- Dekorációs matricák: Falmatricák, laptop matricák, autó dekoráció.
- Biztonsági matricák: Garanciajelzések, vagyonvédelmi címkék.
- Információs matricák: Utasítások, figyelmeztetések (pl. piktogramok).
- Vonalkód/QR-kód matricák: Termékazonosításra.
matrica gyártás nyomda
Autófóliázás nyomda
autófóliázás nyomda
teljes és részleges autófóliázás
Alapanyag: prémium minőségű 3D fólia + 3D lamináló : 5-8 év tartósság!
Tervezés: 10.000-14.000 Ft+áfa között
Példánk: egy Peugeot teljes felületének dekorációja
115.000 Ft+áfa (+szerkesztés nem készen kapott anyag esetén)
Ehhez a teljes felületet le kell mérni, hogy a készítendő matrica négyzetmétere alapján árajánlatot tudjunk tenni: hossz x magasság!
Valamint kell fotó az autó minden oldaláról, és egy elképzelés, hogy milyen emblémát, képet, szöveget szeretnél rajta megjeleníteni!
Várhatóan (az átadott grafikai anyagtól is függően) egy napot vesz igénybe egy autó elkészítése! Ehhez előző nap este kell megkapnunk az autót!
autófóliázás nyomda
fontos tudnivalók
1.
Fóliázásra autót csak tiszta karosszériával (mosás után közvetlenül) áll módunkban átvenni, mert a fóliázás ára csak a felület zsírtalanítását tartalmazza!
2.
Garanciánk csak a gyári fényezéssel ellátott felület esetén érvényesíthető, utólagos fényezés esetén a garanciát nem minden esetben tudjuk biztosítani!
3.
A tükörborítások és a kilincsek fóliázására a garancia nem terjed ki!
4.
A frissen fényezett, polírozott, vízlepergetővel kezelt felületekre garanciát nem vállalunk, mert arra a fólia csak mérsékelten tapad!
5.
Az elkészült gépjárművet 3 napig ne mossa le, utána pedig langyos vízzel, semleges PH értékű samponnal javasoljuk tisztítani!
(olajszármazékok és agresszív vegyszerek mellőzésével!)
Várunk minden érdeklődőt/minden kérdést, hogy segíthessünk elképzelései megvalósításában!
autófóliázás nyomda
autófóliázás nyomda
A kezdetek: PVC és reklámfóliák
Az autófóliázás gyökerei az 1920-as évekre, egészen pontosan 1926-ra vezethetők vissza, amikor Waldo Semon kémikus véletlenül felfedezte a polivinil-kloridot (PVC). Ez az anyag adta az alapot a későbbi vinyl fóliákhoz. Kezdetben ezek a fóliák drágák voltak, és elsősorban nagyobb vállalatok, kormányzati szervek, illetve reklámcélra használták őket.
Az 1950-es években megjelentek a vízre csúsztatható vinyl matricák (water slide vinyl decals), amelyeket például az amerikai légierő repülőgépeinél, valamint olyan nagyvállalatok, mint a Coca-Cola is alkalmazott. Ezek azonban inkább kisebb grafikákra korlátozódtak, a nagyobb feliratokat és logókat továbbra is festéssel oldották meg. Ebben az időszakban kezdett teret hódítani a „hot rod” és dragster kultúra is, ahol az autók egyedi megjelenését matricákkal fokozták, ez volt a modern autófóliázás korai előfutára.
A modern autófóliázás születése: Taxisok és digitális nyomtatás
A 80-as években a gyártástechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően a vinyl matricák olcsóbbá váltak, így kisebb cégek számára is elérhetővé vált az autók egyedi megjelenése vinyl grafikák segítségével. A design lehetőségek és a színek választéka azonban még mindig korlátozott volt, és a képminőség sem volt mindig a legjobb.
Az igazi áttörést a 90-es évek hozta el. Ekkoriban alakult ki a német taxis cégek esete, akiket a törvény arra kötelezett, hogy autóikat egy meghatározott bézs színre fessék. A KPMF nevű cég ekkor kínált egy alternatívát a festés helyett: vinyl fóliával vonták be a járműveket. Ez lehetővé tette, hogy a cégek megfeleljenek a jogszabályoknak, miközben a járművek eladási értéke is megmaradt, mivel a fólia eltávolítható volt anélkül, hogy károsította volna az alatta lévő fényezést. Ez a módszer jelentős költségmegtakarítást eredményezett.
1993-ban a Pepsi Co számára készítettek állítólag az első digitálisan nyomtatott járműfóliázást egy buszra, ami a Crystal Pepsi terméket népszerűsítette. Ez a lépés egy új korszakot nyitott az autófóliázásban, hiszen lehetővé tette a komplex, teljes felületet borító grafikák és minták kivitelezését.
A 21. század és a személyre szabás kora
A 2000-es évek elején a vinyl fóliák ismét hatalmas népszerűségre tettek szert, de már nem csak reklámcélra, hanem a személyes autók testreszabására is. A technológiai fejlődés, mint például a piezoelektromos tintasugaras nyomtatók és a nagyformátumú grafikai tervező szoftverek elterjedése, lehetővé tette a teljes autó borítását vinyl fóliával, széles körben elérhetővé téve azt a nagyközönség számára.
Ma az autófóliázás egy kifinomult művészeti és technológiai ággá fejlődött. A fóliák hatalmas választéka áll rendelkezésre: matt, szatén, króm, holografikus, színváltós, és még sok más. A digitális nyomtatásnak köszönhetően pedig szinte bármilyen design, minta vagy kép felvihető a járműre. Emellett megjelentek az eco-barát, biológiailag lebomló anyagokból készült fóliák is, és a DIY (csináld magad) mozgalom is teret hódít, ahol az autó tulajdonosok maguk is próbálkoznak a fóliázással.