Összetevőjük szerint megkülönböztetünk fa tartalmú, famentes vagy újrahasznosított papírt. A környezet védelme érdekében ezt érdemes figyelembe venni.
papír alapanyagok
...papír
Ofszet papír
Olyan bevonat nélküli papír, amely elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására alkalmas (pl. szöveges könyvek belívei). Felülete csak enyhén simított. Ezen a papíron a színek mattabb hatásként jelennek meg és mivel nincs máz, ami a papír felületén tartsa a festéket, ezért a festéket a papír magába szívja. Ennek és a papírrostok egyenetlenségének következménye pedig az, hogy a képeket alkotó raszterpontok szétfolynak, a kép egészében pedig életlenség, enyhe fakóság jelentkezik. Kivétel ez alól, ha csak egy-egy nem kevert színt használunk pl. szöveg kiemelésére vagy arculati elemként. Az ofszet papír ha színes képek nyomtatására nem is, szöveg nyomtatására annál inkább alkalmas. Mivel a felülete nincsen külön kezelve, így az ára sokkal kedvezőbb.
Műnyomó papír
Mindkét oldalon krétázott, simított papír, amit főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására használnak. Az egyik legigényesebb nyomópapírfajta. Ezt a papírt használva több szín nyomtatásánál, sokkal finomabban, élesebben jelennek meg a képet alkotó képpontok. A mázolt papír felületeit takaró mázréteg pigmentekből, kötőanyagokból, műanyag-diszperziókból áll. Fényes és matt (esetleg félfényes) kivitelben kerül forgalmazásra.
Kreatív papír
A kreatív papír olyan mázolatlan papír, mely felületét vagy anyagát speciális módszerekkel kezelik, így például bordázottságot vagy egyéb mintát képeznek rajta. Ilyen az is, amikor vízjelet vagy csillámot raknak a papír anyagjába.
papír alapanyagok
...papír
Volumenizált papír
Mázolatlan papír, melynek anyagát laza, levegős szerkezetűvé teszik, így összehasonlítva egy azonos grammsúlyú ofszet papírral, vastagsága akár kétszeresére is nő. Hasznos, ha egy könyvnél kevés terjedelemmel dolgozunk és vastagabbá szeretnénk tenni a könyvet. A vastagság értéke 1,2-2-es szorzóig terjed, ami utal az azonos grammsúly melletti vastagság mértékére.
Öntapadó papír
Olyan mázolt vagy mázolatlan papír, melynek az egyik oldala egy ragasztóréteggel van bevonva és speciális hordozóra van felragasztva. A vékony hordozó papírról a ragasztóval bevont öntapadó papír maradéktalanul eltávolítható és más helyre visszaszedhető vagy fix módon felragasztható.
Önátíró papír
Az önátíró papír olyan speciális festékkapszulát rejt a felületén, amely nyomásra megnyílik és átadja a festéket a következő papírra. Megkülönböztetjük az adó, a vevő és az adó-vevő önátírókat, attól függően, hogy az ív melyik oldalán helyezkednek el a festékkapszulák vagy melyik oldal képes ezeket fogadni. Nyomtatásnál mivel nem kis, hanem nagy felületen érkezik a nyomás, így a kapszulák nem nyílnak meg, csak akkor, ha mátrixos nyomtatóval vagy kézzel írunk rá.
papír alapanyagok
...papír
Kékhátú papír
Leírás: rövidtávú promóciókhoz használt papír alapú nyomathordozó. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási felülete: Óriásplakátok alapanyaga, a kék hátoldal fedi az alatta lévő nyomatot.
Technikai paraméterek: 115-120 g/m2 súlyú, matt felületű
Fotópapír
Leírás: papír alapú nyomathordozó, promóciós jellegű minőségi nyomtatásokhoz. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási területe: beltéren bárhol használható. Technikai paraméterek: 200-220 g/m2 súlyú fényes, selyemfényű felületű
Citylight papír
Leírás: rövidtávú promóciókhoz használt papír alapú nyomathordozó. Utómunka: méretre vágva. Főbb felhasználási területe: plakátok, világító plakátok, citylightok (buszmegállók) grafikáinak alapanyaga.
2023. július 1.-én életbe lépett a reklámhordozó papírok termékdíjáról szóló törvény, amelynek értelmében a termékdíjat az első forgalomba hozó köteles megfizetni. Termékdíj: 94 Ft/kg + áfa
Reklámhordozó papírnak csak azok a termékek minősülnek, amelyek papír alapanyagra készültek és reklámot tartalmaznak!
Mikor nem kell termékdíjat fizetni?
kiadványként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ban nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap
közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap
Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült könyv
Kizárólag lakosság tájékoztatását szolgáló kiadvány
ISBN számmal rendelkező könyv/sorozat/folyóirat, amennyiben 50%-nál kevesebb reklámot tartalmaz.
termékdíj köteles papír
Termékdíj-köteles nyomdatermékek:
Reklámhordozó papír (94 Ft/kg+áfa)
Plakát
Szórólap, kuponfüzet, tálcapapír
Naptárak és egyéb logózott papírajándék
Programfüzet
Könyv/havilap amennyiben 50%-nál nagyobb terjedelemben tartalmaz gazdasági reklámot
Térkép
termékdíj köteles csomagolás
Termékdíj-köteles nyomdatermékek:
Csomagolás (173 Ft/kg+áfa) papír és karton Csomagolás (129 Ftkg/+áfa) irodai csomagolás, egyéb csomagolás Csomagolás (219 Ft/kg+áfa) műanyag csomagolás
Papírzacskó, papírtáska
Kartondoboz és más csomagolóeszköz papírból
Címke, ha a csomagolás része
CD/DVD borító, tok
nyilatkozat
Hogy termékdíjas-e a termék, azt a nyomdai munka megrendelője határozza meg nyilatkozat formájában, a megrendeléssel egy időben. Termékdíj nyilatkozat letöltése. Amennyiben a megrendelő nem nyilatkozik a megrendelt munkáról, úgy automatikusan kiszámlázásra kerül a 94 Ft/kg + áfa külön tételként.
Forma | mm | m2 BB/0 | 1000 x 1400 | 1,400 BB/1 | 700 x 1000 | 0,700 BB/2 | 500 x 700 | 0,3500 BB/3 | 350 x 500 | 0,1750 BB/4 | 250 x 350 | 0,0875 BB/5 | 175 x 250 | 0,0437 BB/6 | 125 x 175 BB/7 | 87 x 125 BB/8 | 62 x 87 BB/9 | 43 x 62
NA
Forma | mm | m2 NA/0 | 860 x 1220 | 1,0482 NA/1 | 610 x 860 | 0,5246 NA/2 | 430 x 610 | 0,2623 NA/3 | 305 x 430 | 0,1311
NB
Forma | mm | m2 NB/0 | 1030 x 1450 | 1,4935 NB/1 | 725 x 1030 | 0,7467 NB/2 | 515 x 725 | 0,3733 NB/3 | 362 x 515 | 0,1866
papír méretek
boríték méretek
Hagyományos (enyvezett) zárású
Forma | mm | ablak Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90 Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90 Boríték C/6 / C5 | 114 x 229 | 35 x 90 Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90 Boríték LC/4 | 229 x 334 Tasak TC/5 | 162 x 229 Tasak TC/4 | 229 x 324 Tasak TB/4 | 250 x 353
Öntapadós és szilikonos zárású
Forma | mm | ablak Boríték LC/6 | 114 x 162 | 35 x 90 Boríték LA/4 | 110 x 220 | 35 x 90 Boríték LC/5 | 162 x 229 | 35 x 90 Tasak TC/5 | 162 x 229 Tasak TC/4 | 229 x 32
Ha minőségi autó dekorációra, matricázásra lenne szüksége, írjon nekünk, és mi a piacon elérhető legjobb áron megtervezzük és kivitelezzük Önnek! Alapanyag: prémium minőségű 3D fólia + 3D lamináló : 5-8 év tartósság! Tervezés: 10.000-14.000 Ft+áfa között
Példánk: egy Peugeot teljes felületének dekorációja
115.000 Ft+áfa (+szerkesztés nem készen kapott anyag esetén) Ehhez a teljes felületet le kell mérni, hogy a készítendő matrica négyzetmétere alapján árajánlatot tudjunk tenni: hossz x magasság! Valamint kell fotó az autó minden oldaláról, és egy elképzelés, hogy milyen emblémát, képet, szöveget szeretnél rajta megjeleníteni! Várhatóan (az átadott grafikai anyagtól is függően) egy napot vesz igénybe egy autó elkészítése! Ehhez előző nap este kell megkapnunk az autót!
Fóliázásra autót csak tiszta karosszériával (mosás után közvetlenül) áll módunkban átvenni, mert a fóliázás ára csak a felület zsírtalanítását tartalmazza! 2.
Garanciánk csak a gyári fényezéssel ellátott felület esetén érvényesíthető, utólagos fényezés esetén a garanciát nem minden esetben tudjuk biztosítani! 3.
A tükörborítások és a kilincsek fóliázására a garancia nem terjed ki! 4.
A frissen fényezett, polírozott, vízlepergetővel kezelt felületekre garanciát nem vállalunk, mert arra a fólia csak mérsékelten tapad! 5.
Az elkészült gépjárművet 3 napig ne mossa le, utána pedig langyos vízzel, semleges PH értékű samponnal javasoljuk tisztítani! (olajszármazékok és agresszív vegyszerek mellőzésével!) Várunk minden érdeklődőt/minden kérdést, hogy segíthessünk elképzelései megvalósításában!
A villa feltalálása előtt ismert volt, hogy az emberek kézzel ettek. Az ókori Rómában és Görögországban egyes falusiak étkezés után szénával vagy fűrészporral megtisztították az ujjaikat. Az ókori kelták is ezt tették a szalvéták megjelenése előtt. A spártaiak viszont megtörölték az ujjaikat egy darab kenyérrel, amit aztán odadobtak a kutyáknak. A tudósok szerint a szalvéták prototípusai az ókori Görögországban és az ókori Rómában jelentek meg: például egy rabszolga megtörölte gazdája ajkát, miután megevett egy fügelevelet. Az ókori Róma vászonszalvétáinak két fajtája volt. A Sudarium (latinul „zsebkendő”) egy nagyon kis szövetdarab volt, és az volt a célja, hogy az izzadt homlokon megnedvesedjen, mert a forró éghajlaton egy kiadós vacsora közben az ősi lakosok sokat izzadtak. A mappa szalvéta (lényegében egy kendő) nagyobb méretű volt, és általában azok használták, akik fekve ettek. Egyrészt megvédte az evő ágyát a szennyeződéstől, másrészt ellátta közvetlen feladatát: megtörölte ajkát, kezét. Ezenkívül a vendég az ételmaradékot mappaba csomagolhatta étkezés után, ha haza akarta vinni – ez tulajdonképpen az egyes éttermekben ugyanerre a célra használt modern műanyag edények analógja volt. A szalvétákat étkezés előtt maga a tulajdonos osztotta ki a vendégeknek, vagy magukkal vitték. Egyébként a legelső szalvéták durva azbesztszálakból készültek. Nem voltak olcsók, ezért csak magas rangú személyek használták őket. Az ilyen szalvéták a közel-keleti sejkek körében gyakoriak voltak. Az étkezés után piszkos szalvétákat égettek a tűzön.
Azt, hogy a 11. században a szalvéta nem volt olyan ritka Európában, a híres, régi bayeux-i gobelinszőnyeg alapos vizsgálatával lehet megítélni. Egy 70 méteres vászondarabon az egyéb történelmi jelenetek mellett az is látható, ahogy a normannok lakomája alatt egy szolgáló hoz nekik egy látszólag vízzel megtöltött tálat és vele egy szalvétát.
Volt idő, amikor egy közös szalvéta funkcióit egy nagy darab vászonszövet látta el, amelyet az asztalra tettek. Ilyen vászon látható Dirk Boats (1464-1467) „Az utolsó vacsora oltára” című festményén. Az asztali illemszabályok gyakori változásának az volt a fő oka, hogy a ma használatos evőeszközök többsége, valamint az egyéb „asztali kellékek” (Pl. szalvéta, tányér) bevezetése több évszázadot vett igénybe. Magyarországon a középkorban még a legtöbb ember az ujjait használta evőeszköz helyett és vagy szolgája, vagy a saját haját vagy szakállát vette igénybe szalvéta gyanánt. Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490) a kanál és kés használata már megszokott volt, de a tálban felhordott ételekből az étkezők még akkor is az ujjaikkal vették ki az ételdarabokat. A kezükről és a húsról lecsepegő lé ellen kenyér szeletkékkel védekeztek, ezt rakták a hús alá, mialatt a szájukhoz vették. Tették ezt annak ellenére, hogy a villa ekkor Olaszországban már ismert evőeszköz volt, bár az is igaz, hogy használata Nyugat Európában csak a XVII. században vált általánossá. Mátyáson kívül még sok koronás fő részesítette a tíz ujját előnyben az étkezéseknél. XIV. Lajos, a Napkirály (1638-1715) például szintén az ujjaival halászta ki a mártásból a csirkehúst és a burgundi fejedelemnek és kíséretének megtiltotta, hogy az asztalánál villát használjanak. Idetartozó érdekesség, hogy Kínában és a Távol-Keleten már Kr.e. 1200-ban használták a kést és villát helyettesítő evőpálcikát.
Jellemzően – a főúri palotákban és a királyi udvarokban egyaránt – mindenki a dúsan megrakott asztalt takaró, földig leérő abroszba törülte a kezét és a száját. Elődeink akkortájt még kézzel ettek, a szolgáknak minden fogás után új abroszt kellett hozniuk. Így aztán a lakoma meglehetősen elhúzódott. Mátyás udvarában az egyes fogások végén az étekfogók tálakban illatos vizet hordtak körül és ebben mosták le ujjaikat. Ilyen előzmények után született meg a szalvéta. XV. századi találmány, de mindenhol nehezen honosodott meg. Rendeltetésszerű használatával is gondok voltak, mert a fennmaradt kultúrtörténeti feljegyzések szerint a francia papok a szószékről prédikálták a hívőknek, hogy kezet, szájat szabad törölni a szalvétába, de orrot belefújni illetlenség. Persze akkortájt a szalvéták még textíliából készültek, főleg damasztból, amelyre vagy szitanyomással nyomtatott, vagy kézzel hímzett ábrák kerültek. A szitanyomáshoz használatos merítő szitát kezdetben növényi háncsból, rostnövények fonalaiból, ritka szövésű textíliából készítették. Később merítővel is ellátott, fémhuzalokból összeállított szerkezetet használtak erre a célra. A fémhuzalok anyaga réz, bronz, esetleg foszforbronz volt.
A textilszalvétát abban az időben a gyerekek nyakába akasztották, a felnőttek pedig a térdükre helyezték. Amikor aztán először Angliában, majd röviddel később Spanyolországban és Hollandiában is divatba jött a széles, kikeményített, fodros, kerek gallér, akkor a felnőttek is a nyakuk köré gyűrték a szalvétát. Az 1500 körül Spanyolországban megjelent illemkódex foglalkozott először a szalvétával. Ahogy írja, „művelt ember csöppet sem törli belé az orrát”. Felszolgálásnál a hatalmas tálak ekkor még egymást váltották az asztalnál (elsőként a húsneműek), mivel az egy tálból való étkezést csak a század végén kezdte kiszorítani a tányér használata. A terítéket később – a XVII. században – a franciák vezették be, ami hét darabból állt: tányér, kés, villa, kanál, szalvéta (még mindig damaszt), pohár és fogvájó. 1861-ben jelent meg Angliában Mrs. Beaton híres könyve a háztartásvezetésről, több mint ezer oldalas kiadásban. Többek között (receptek, tálalás művészete stb.) a könyvben nagy rész foglalkozott a szalvéták fajtáival, használatukkal, hajtogatásának művészetével. Hat évvel később pedig az angol iparos, John Dickinson bemutatta a nyilvánosságnak egy olyan találmányt, mint a papírszalvéták. A gyártó egy olyan gépet is feltalált, amely képes volt megszakítás nélkül papírt előállítani cellulózból.
A papírszalvéta jóval később, a 19. század végén született meg, mikor is a papírgyárak már viszonylag olcsón elő tudták állítani az alapanyagául szolgáló, megfelelő minőségű papírt. „Révai nagy lexikonja” szerint 1893-ban már nem ritkák a „papiros szalvéták”, amelyek kezdetben egyszínűek (többnyire fehérek) voltak. Aztán amikor a nyomdaiparban általánossá vált a színes képek előállítására is alkalmas hengeres gyorssajtó használata, a papírszalvéták is színesek lettek. Ez a technológiai korszerűsödés tette lehetővé, hogy étkezés után kezünket és szájunkat díszesebb vagy kevésbé díszes, de puha papírból készített szalvétával törüljük meg.
A szalvéta készülhet: · fehér vagy színes papírból · több féle lapméretben · 1, 2, 3 rétegben különböző : ¼ vagy 1/8-os hajtással Típusa szerint lehet: · Fagyis szalvéta 1 rétegben: 165×170 mm · Éttermi szalvéta 1 rétegben: 180×180 mm · Koktél szalvéta 2 rétegben: 200×200 vagy 240×240 mm · Hagyományos szalvéta 1, 2, 3 rétegben: 330×330 mm A logó lehet: · egy vagy több színből · egy vagy több oldalon · egyéni méretben: 250×250 mm vagy 290×290 mm Választható színek: fehér – krém – sárga – terrakotta – piros –burgundy – zöld – kék
Gyártási határidő: max. 14 munkanap Szállítás: Budapest területén ingyenes, vidékre DPD futárszolgálattal! Kérje árajánlatunk! Küldje meg vektoros logóját és megszerkesztjük a lehetséges elhelyezési lehetőségeket! A terveket visszaküldjük elfogadásra!
szalvéta nyomda
szalvéta típusok
fagyis szalvéta
Hajtás: 16,5-es oldalon ketté hajtva, majd egy 5 cm-s rész felhajtva. Ezt a részt ajánlott emblémázni, de nem minden grafikát bír el, nem túl nagy méretben, hiszen nagyon vékony az anyaga. Grafika ismeretében lehet csak megmondani, nyomható-e erre a felületre az adott embléma. Minimális rendelési mennyiség: 3.000 db. Darabszámok: 3.000, 6.000, 9.000 db
koktél szalvéta
Hajtás: 1/4-es Bordűr vastagság kissé változhat, nem egységes, de általában 2,5 cm-s körben. Hajtani ezt nem szokták, az ajánlott emblémázási felület nagysága 4-6 cm-s kb., de grafikától függ. Minimális rendelési mennyiség: 2.500 szál/doboz ¼-s hajtásban Darabszámok: 2.500, 5.000, 7.500, 10.000 db.
hagyományos szalvéta
Bordűr vastagság:
4,5 cm-s, ezt figyelembe kell venni a grafika és hajtás szempontjából, mert a kis prégelés lyukak elnyelhetik a festéket, és a hajtásnál sem mindegy, ezért ajánlatos maradni az 1/4-es hajtásnál. Minimális rendelési mennyiség: 9 x 80 db/csomag =720 db/doboz (2,62 kg/doboz) Darabszámok: 720, 2880, 5040, 10.080, 20.160 db
Nyomda technikailag 5040 db az alsó nyomható példányszám ¼ hajtásnál, 10080 db pedig 1/8 hajtásnál. Kisebb darabszám esetén szitázással lehet megoldani 1-2 színnyomással az emblémázást!
Egyéb költségek: 25 db-ként fóliázás
A termék árába a környezetvédelmi termékdíjat már belekalkuláljuk! (85 Ft/kg+áfa)
Textilhatású szalvéta
65 gr/ncm anyag . Duni márkájú . Anyaga prémium minőségű és környezetbarát papírból készül, amely textil hatást ad neki. Puha tapintású, tartós és praktikus.
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 25 lapnál
189
120
97,40
86,50
79,60
65,80
Ár 50 lapnál
207
140
116,70
115,50
106,60
89,10
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Méret: 148×210 mm A/5
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 25 lapnál
219
143
117,70
115,50
106
86,90
Ár 50 lapnál
253
198
166
160,30
148,60
133,70
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Méret: 210×297 mm A/4
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 25 lapnál
304
231,50
191,70
183,50
169,20
150,70
Ár 50 lapnál
427
331
299
284
274,20
255,40
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Szállítás: 5-6 munkanap alatt
jegyzetfüzet nyomda
jegyzetfüzet borítóval
Méret: 105×148 mm A/6
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva Borító: 170 gr matt műnyomó
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 1+25 lapnál
273
183,50
153,70
139,30
130,20
112,60
Ár 1+50 lapnál
292
203,50
173
168,30
157,60
139,80
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Méret: 148×210 mm A/5
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva Borító: 170 gr matt műnyomó
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 1+25 lapnál
341
226,50
188
179,30
165.80
143,20
Ár 1+50 lapnál
375
281,50
236,40
224
216,80
190
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Méret: 210×297 mm A/4
Anyaga: 90 gr ofszet papír Nyomás: 4+0 színnel Kötészet: 25 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton 50 lap/tömb + rövid oldalon ragasztva, alul 160 gr karton Borító: 170 gr matt műnyomó
Példányszám
100 tömb
200 tömb
300 tömb
400 tömb
500 tömb
1000 tömb
Ár 1+25 lapnál
487
350
289,40
269,50
258
222,50
Ár 1+50 lapnál
610
449,50
396
370
362,40
326,60
Termékdíj kg
0
0
0
0
0
0
Termékdíj Ft+áfa
0
0
0
0
0
0
Szállítás: 5-6 munkanap alatt
jegyzetfüzet összevárással
Gyűjtő gyártás esetén 25% engedményt adunk!
Ekkor össze kell várni 8×100 vagy 4×200 db, stb. tömb legyártását. Kisebb tömbnél (75×145 mm) 12×100 vagy 6×200 db, stb. tömb legyártását.
Az árak az alábbi opciókra vonatkoznak: Anyaga: 350 gr matt műnyomó Nyomás: 4+0 szín Kötészet: egyszeri bigeléssel
Ragasztott füles
Méret:
444×312 mm
3 féle
ragasztott fül
választhatóan
Darabszám
100 db
250 db
500 db
1.000 db
Ár
350
175
115
89 Ft/db+áfa
Termékdíj
5 kg
12 kg
24 kg
48 kg
Választható opciók még: dupla biegelés: 5,5 mm és 10 mm gerinc kétoldalas nyomás fényes, matt fólia és UV formalakk
dosszié nyomda
dosszié gyártás
Hajtott füles, nagy mérettel
Méret:
519,5×379 mm
kiterítve
Darabszám
100 db
250 db
500 db
1.000 db
Ár
470
219
151
109 Ft/db+áfa
Termékdíj
7 kg
17 kg
33 kg
66 kg
Választható opciók még: dupla bigelés: 5,5 mm és 10 mm gerinc kétoldalas nyomás fényes, matt fólia és UV formalakk gumiszalag 6 féle színben (fehér, sárga, piros, zöld, kék, fekete)
dosszié nyomda
dosszié gyártás
További választható méretek kis mennyiségben is: A/5 (148×210 mm) 1 és 5 mm gerinccel A/4 (494×395 mm) 1 és 5 mm gerinccel Négyzet (210×210 mm) 1 és 5 mm gerinccel Minimálisan 50 db gyártható ezekből! Kérje részletes árajánlatunk!
A hírverés legrégebbi emlékeit az 1711-től feltárt Pompei romjai között fedezték fel. A házak falára piros színnel festett, vagy kőtáblákra vésett szövegek jelezték egy-egy iparosmester műhelyét. A fórumon elhelyezett táblák viadalokról, színházi előadásokról tájékoztatták az ókor polgárait. A herkuláneumi kapu egyik széles oszlopán külön fülkéket találtak, melyek valamikor kizárólag hirdetési célokat szolgáltak. E helyen hirdették a színházak előadásait és más mulatságokat. Ha már nem maradt hely egyszerűen bemeszelték a régi hirdetést, s arra írták az újat.
A XIII. századtól szoborba, kovácsoltvasba, majd később táblaképbe örökített cégérek maradtak fenn. Ezek sok esetben nem csupán a fogadóst, hanem az utcát is jelezték, amelyben a mesterek működtek. Így születtek sokszor utcanevek, amelyek évszázadokon át fennmaradtak, mint például Prágában az Aranycsinálók, vagy Kolozsvárott a Szappanfőzők utcája. A cégérek, a feliratos táblák az üzleti versengés eszközei voltak, és egyre nagyobbakká váltak, majd Párizsban a XVII. században már rendelet szabályozta a cégérek méretét.
A kort megelőzően főleg fa, illetve részmetsző eljárásokkal készült és sokszorosított lapok voltak ismertek, amelyek minősége igen változékony volt. Az első hirdetés jellegű képek William Caxton munkái voltak 1477-ből. Ebben az esetben főleg egy könyvlapnál nem nagyobb, főleg vásári portékákról szólóröplapokra kell gondolnunk, amelyeket itt-ott ki is ragasztottak. Luther 1517-ben függesztette ki 95 tételét a wittenbergi templom kapujára. Ez akkor az eszmei, politikai harc korszerű propagandamódszere volt.
95 tétel másolata
Európában 1761-től a XVIII. század végéig például Párizsban még rendelet is szabályozta azt, hogy ki és hova ragaszthat hirdetéseket. XV. Lajos a mai hirdetőtáblákhoz hasonló nagy felületek felállítását és elkülönítését parancsolta meg ilyen célokra. Valódi áttörést a plakátok nyújtotta lehetőségek kiaknázásában a litográfia feltalálása jelentette, amely lehetővé tette színes rajzok gyors és olcsó sokszorosítását. 1797-ben a prágai Alois Senefelder találta fel, és tette lehetővé a hírverés új formáját. Megjelennek a nagyvárosok utcáin a litografált plakátok.
A plakát, mint a leglátványosabb reklámhordozó Angliából indult hódító útjára. Angliában 1824-ben, a plakát reklámszerű alkalmazása céljából szabadalmaztattak egy olyan gépet, melynek keretbe beosztott rekeszeibe különböző plakátokat tettek, és hogy a hatást növelhessék, az egészet belülről gyertyákkal világították meg: azután az egész szerkezetet kocsira helyezték és végigvontatták a városon. Ezek az átlátszó oszlopok voltak a Lipcse melletti Naumburgban, 1855-ben felállított plakátoszlopok elődei. Egy pozsonyi születésű Ernst Liftass nevű nyomdatulajdonos a legforgalmasabb útvonalakon masszív oszlopokat állított fel, amelyeken nyomtatványokat és plakátokat helyezett el (saját cége reklámozására), ezen eljárásával kívánta módosítani a régebbi angol szabadalmat. Az eljárás egész Európában meghonosodott.
A plakát akkor tett szert igazi tekintélyre, amikor neves, elismert művészeket is be tudtak vonni a készítésbe. Ezzel párhuzamosan kialakult egy olyan alkotói kör, amely már nemcsak felvállalta ez irányú tevékenységét, de erre is specializálódott. Ebben a folyamatban döntő szerepet játszott a japán grafika felfedezése és térhódítása a századforduló Európájának művészeti életében. (A japán fametszetek csomagoló anyagként kerültek át a kontinensre a 19. század közepén. Mígnem valaki fölismerte jelentőségüket és nemsokára galériák alapultak rájuk.) A japán fametszetek síkdíszítés-jellegű, dekoratív és elvont stílusa óriási hatással volt a festészetre és a grafikára, a plakátművészet pedig kifejezetten ebből táplálkozott.
Valóban csak ekkor vált igazán lehetségessé a figyelemfelkeltés. Az első jelentős „reklámgrafikus” Julius Chéret volt, aki első plakátját 1858-ban jelentette meg. Színházi előadások népszerűsítésével foglalkozott, amelyek főszereplője a század egyik legnépszerűbb francia színésznője Sarah Bernhard volt. Munkái közel harminc éven keresztül uralták a párizsi utcákat. A művész stílusa magába olvasztotta a könyvillusztrátorok, valamint a freskófestők technikáját. Chéret egészséges versenyt teremtett és ezzel stílusok egész kavalkádja jött létre. Chéret legismertebb kortársa a szakmán belül Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) volt. Drámai módon képes volt jellemábrázolásokat megjeleníteni a hirdetési felületeken, amelyek főleg éjszakai szórakozóhelyek népszerűsítését segítették (1885 Moulen-Rouge plakát). Lautrec stílusának alapjai határozzák meg átvitt értelemben a mai praktikusan egyszerű figuratív grafikák jellegét. A lényegre kell törekedni és azt kiemelni. Újabb löketet a szecesszió, vagy francia nevén Art Nouveau („új művészet”) adott a műfajnak. Ennek a korszaknak egyik jellemzője a hétköznapi tárgyak újraértelmezése volt. Díszítő jellegű mintákkal és formákkal szembesültek az emberek akármerre néztek. A plakátkészítés aranykora volt ez, legnagyobb mestere pedig Alphonse Mucha cseh származású művész. Mucha művészetében a plakátokon megjelenő alakok egy olyan idilli álomvilág szülöttei, amely szimbólumokon keresztül hat a nézőkre. Első munkáját, a Gismondá-t, 1894-ben alkotta a már említett Sarah Bernhard számára.
A 19. századdal olyan korszakhoz érkezünk, amelyben a nyomtatott kép felnőttkorába lépett. 1800-1901 között több nyomtatott kép keletkezett, mint 1801 előtt összesen. A század végére a pontosan megismételhető nyomtatott képek mindennapossá váltak a könyvekben, folyóiratokban és az újságokban. Reklám és propaganda célból felkerültek a házfalakra a lakásbelsőkben pedig díszítésként használták őket. Amint a társadalmat elárasztották a nyomtatott képek, az emberek ezekből kívánták megszerezni a vizuális információk java részét. Fotószerűen kezdtek látni, mivel hozzászoktak ahhoz, hogy az információt a fényképről szerezzék be. A plakátok uralmához hozzájárult a XIX. század második felében beinduló kereskedelmi élet, a nagyüzemi termelés is, így igény volt a hatásos reklámra. Franciaországban 1881-ben törvény törölte el a városok jogát a plakátragasztás szabályozására, lehetővé téve a hirdetők teljes szabadságát. A városokban hatalmas plakátáradat indult el, de a városlakók telezsúfolt falragaszok helyett lényegre törő plakátokat szerettek volna látni. 1871 után az angolok egész falakat díszítettek reklám hatású egyszerű betűs és illusztrált falragaszokkal.
Az első világháború kitörésével megváltozott a plakátok szerepe. Propagandacélokra először most használták fel őket, illetve egyre fontosabb szerepet töltöttek be a tömegtájékoztatásban. A reklámtervezők korán felismerték, hogy hogyan lehet kihasználni a perspektíva jelenségét. Túlzott rövidüléssel ábrázoltak, ami kiemelte a formákat a képtérből és megragadta a nézőtekintetét és figyelmét.
A húszas évektől a háború végéig stagnálást vehetünk észre, hiszen a tömegkommunikáció rohamos fejlődése a rádió segítségével megnyirbálta a reklámgrafikákra tartott igény mértékét és így főleg a kísérletező művészeti ágak vették át a kezdeményező szerepet fejlesztésében. A kereskedelmi plakátok így tovább fejlődhettek, de a grafikai megoldások felhasználása áldozatul esett a fotó által nyújtott lehetőségeknek és a pop-artnak.
Utoljára litográfiával készített grafikák Svájcban jelentek meg, ahol az állami vezetés kifejezetten támogatta ezt a nyomdai eljárást például méretbeli szabványok bevezetésével és minőség ellenőrzéssel. Ezt a megfelelő hátteret kihasználva indult el Bázelben a „Sachplakat” irányzat, amely egy objektumorientált kifejezésmód volt. Célja a reklámozni kívánt termékek dicsőítése, valamint ikonokká formálása. Svájc dominanciája az ötvenes évek végéig töretlen volt.
A háború után az újabb határmódosítások, nyelvi és szociális problémák egész Európát szétszabdalták, így hamar rokonszenvre találtak a bázeli törekvések. Az újonnan alakult és megújult vállaltok nemzetközileg elismertté szerettek volna válni és használták ki a plakátkészítés adta lehetőségeket.
Az utolsó nagy reformer egy bázeli fiatal tanár,Wolfgang Weingart, aki létrehozta a ma még nem teljesen tisztázott posztmodern elképzeléseket. Kísérleteiben képpontos technikát használt és összetett, kaotikus és játékos alkotásokat hozott létre a régi művészekkel szöges ellentétben, így a többi médiával szemben ismételten egyensúlyba került a reklámgrafika műfaja, amelyet még ezután a számítástechnika alakított át, kibővítve és újraélesztve azt.
Plakát nyomda
magyar plakáttörténet
A XIX. század közepén még csak kávéházi árlapokon, nyomtatott hirdetményeken jelent meg a plakát őse. Hazánkban a múlt század közepétől maradtak fenn olyan „ősplakátok”, mint például az 1840-ből és 1842-ből egy német nyelvű vándorbábjátékos plakátja, vagy az 1861-ben készült Nemzeti Színház Lammermoori Lucia operaplakátja, valamint a Nemzeti Színház Alvajáró című operaelőadásának címlapja. Ezek a „plakátkezdemények” még többnyire rézkarc technikával – aminek egyik tulajdonsága, hogy csak kis példányszámban lehet előállításra alkalmas – vagy nyomdai úton, egyszínnyomással készültek. Kevés rajzi elemet tartalmaztak, viszont sokkal több nyomtatott betűs felirat szerepelt rajtuk, annak érdekében, hogy minél meggyőzőbbek legyenek. A készítők a rábeszélés minden, ma már naivnak ható eszközét bevetették a siker elérése érdekében.
Magyarországon a technikai feltételek adottak voltak, mert a színes litográfiát ismerték és használták az 1880-as években, de 1890-es évek végéig ismeretlen volt a művészi plakát fogalma. A kereskedelmi plakátokra való igényt a klisék alapján rajzolt plakátok elégítették ki, vagy az Ausztriából és Németországból érkező hirdetések, melyeket általában az áruval együtt vették meg a kereskedők. A magyar plakáttörténet első darabjaként Benczúr Gyulának az 1885-ös Országos Kiállításra készített falragaszát tartják számon. A honfoglalás jubileumát köszöntő millenniumi ünnepséghez kapcsolódva már egyre több plakát tűnt fel Budapesten is, és a századfordulón a fővárosi utcaképnek már szerves része volt a nagyméretű színes, litografált plakát. A millenniumi kiállítás plakátjai, melyek egy része a Posner Károly és Fia, valamint a Werbőczy nyomdákból került ki, már feltűnő reklámhatást mutattak. Az Ős-Budavár Mulató és a Konstantinápoly plakátok grafikai és nyomdai kivitelezésben már figyelemre méltóak voltak.
Az első hirdetőoszlopokat Budapesten 1888-ban állították fel (bár már 1878-ban rendelet született róla), amelyeket bérbe is adtak 30 évre Emmerling Vilmos Károly magáncégének. 1911-től az oszlopokat a főváros saját cége vette kezelésbe (Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata). 1937-ben a korabeli összegzés szerint volt: 1200 hirdetéses pad, 800 nagy és 1200 kis hirdető oszlop, 1100 hirdetéses favédő rács, 2100 hirdetőtábla (18.000 négyzetméteren). A céget 1949-ben államosították, Állami Hirdető Vállalat nevet kapta, amely 1957-ben vált MAHIR-é (Magyar Hirdető), egészen 1994-ig maradt állami kézben.
Eleinte festőművészek reklámozták a tárlataikat: Ferenczy Károly a nagybányai festők közös kiállítását (1897), Fényes Adolf az 1900-as Téli Kiállítást, Rippl-Rónai József az 1903-as Tavaszi Kiállítást. Mellette megjelentek a kereskedelmi plakátok, amelyeket már „igazi” plakátgrafikusok terveztek. Faragó GézaPárizsban, Alfonz Muchától tanulta a mesterséget, Bíró Mihály pedig berlini és párizsi tanulmányok után, a The Studio plakátversenyét megnyerve Londonból tért haza. Az ő érdemük volt az európai plakátnyelv hazai megismertetése.
A reklámszerű, ízléses plakátok zöme jobbára külföldön készült. Később, amikor a plakát nálunk is a kereskedelem, az ipar, a kultúra, majd a politikai agitáció közvetlen hatású vizuális eszközévé vált, feltűntek a műfaj hazai reprezentánsai: Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Csabai-Ékes Lajos, Dallos Hanna, Molnár C. Pál és sokan mások, akik a magyar plakátművészet hírnevét megalapozták. Ezt a korabeli nyomdaiparunk szakmailag színvonalas munkája tette látványossá az utcák hirdetőtábláin.
Az első és a második világháború természetes velejárójaként a plakátokat is felhasználták a mozgalmi, forradalmi-ellenforradalmi, háborús eszmék közvetítésére. A sajtó mellett, a második legfontosabb eszköze volt a nép tájékoztatásának, és a rájuk való hatásnak. Ugyanígy a háborút követő időszakok a „plakátipar” óriási fellendülését eredményezték, hiszen a választások idején a kampányok eszközeként megmaradt fontos propagandaszerepük. A politikai sajtó gazdag és sokszínű palettájára különleges, új szín került fel 1910. április 16-án, amikor megindult Az Est. Az Est korábban sosem látott reklámhadjárat után jelent meg: házfalakra, kerítésekre, bútorszállító kocsikra, villamosokra és újságok szélére kerültek fel hirdetései, azaz klasszikus korabeli felületekre, de szokatlanabb megoldásokat is alkalmaztak: kávéházi poharak és hamutartók is készültek a lap emblémájával. Alapítói komolyan vették Az Est tipográfiai képét, sőt külön tájékoztató füzetet adtak ki a hirdetőknek arról, hogy milyen tartalmi és formai igényeik vannak.
A magyar kereskedelmi plakátok legismertebb figurái a XIX. század elején, kétségkívül a Zwack Unicum vizes embere és a Tungsram wolframlámpa macskás hölgye voltak. Mindkét figurát két korábbi festmény ihlette: Pachl Viktor Unicumos plakátját a svájci származású Arnold Böcklin, A hullámok játékában című műve, míg Faragó Géza.
A harmincas években a polgárosodás fellendült. Az akkori lehetőségeknek a megismertetésében óriási szerepet játszott a plakát, amely fontos szakkiállításokon is bemutatkozott, mint a művészet fontos, új területe. Előszeretettel jelenítettek meg a kor plakátkészítői a használati cikkeket, amelyek megkönnyítették a polgárok életét. Előszeretettel alkalmazzák őket plakátokon, sőt egyes cégek, még plakátpályázatot is hirdetettek. Ilyen volt az Albus szappangyár is.
1945 után még magától értetődő természetességgel működött tovább a reklám, és így a plakáttervezés is. A cezúra éve 1949 volt. Ettől kezdve itthon csak propaganda céljaira használták, míg a külföld felé folytatódott a célszerű és európai színvonalú reklámozása a hazai termékeknek. (Az ország maradék papírkészletét is erre fordították.) A modern társadalmaknak azonban oly mértékben része a reklám, hogy adminisztratív eszközökkel (sem) lehet megszüntetni. Az 1970-es évekre a plakát kicsit a nyugati szabadságérzés és életforma, az árubőség szimbóluma lett. Utazni nem lehetett, de plakátot bárki szerezhetett. A 80-as évek végén, 90-es évek elején már megjelentek Magyarországon az óriásplakátok, amelyek számítógéppel készültek. Ezzel véget ért, az az időszak, amikor az utcákon, a stílus alapján felismerhettük egy-egy plakát alkotóját.
Plakát nyomda
plakátgyártás
Íves ofszet Heidelberg XL 161-4+LX2 és XL 162 – 5- LX gépekkel, amelyekkel 1190×1620 formátumú nyomatokat tudunk készíteni. Digitális Durst, Mutoh, és Roland márkájú plotterekkel dolgozunk, amivel képesek vagyunk akár 320 cm szélességet is kinyomni.
Anyagleadási paraméterek:
Formátum: CMYK színtérben, PDF , PSD, TIFF vagy JPEG (high quality). TIFF esetén LZW tömörítés lehetséges. Nem megfelelő formátumokat, mint pl.: Microsoft Powerpoint, Word, Excel, PNG, egyéb fájlokat mindig alakítsa PDF formátumra. Vektoros anyag esetén a betűket görbévé alakítva kérjük.
Jó minőséghez a méretarany: 1:1 Felbontás: 1 m2-ig 300dpi, 3 m2-ig 200dpi, 15 m2-ig 100dpi, 15 m2-től 50dpi. Kifutó a plakát mind a négy oldalán, a szélektől számítva min. 2 mm-t tesz ki.
Árak: Ft +áfa áron értendőek! Termékdíj köteles, azaz minden kg után 85 Ft/kg+áfa díjat kell még hozzátennünk! A plakát anyaga lehet fényes vagy matt műnyomó papír! A fenti árakat a 130 gr súlyra számoltuk ki! 100 db-tól szállítás 8 nap alatt! Korábbi kiszállításnál kb. 10% plusszal 4-6 nap alatt! 100 db alatt már 1-2 napos határidővel is!
Kérje a nagyobb példányszámokra, más papírsúlyokra is árajánlatunk!
Kevesen tudják, de a könyvnyomtatást is Kínában találták fel. A máig ismert legrégebbi kínai ősnyomtatványt, az ún. Gyémánt Szutrát, Stein Aurél fedezte fel a kelet-turkesztáni Tan-huangban. Európában Johann Gutenberg német nyomdász tartják a könyvnyomtatás feltalálójának, aki Mainz-ben, 1440-ben készítette el első nyomdagépét. 1456-ben készült az úgynevezett 42 soros Gutenberg-biblia, az első nyomtatott könyv, amely Európában készült.
Az első könyvnyomda 1470-ben alakult Párizsban, és Párizsban jelent meg az első nyomtatott újság is 1631-ben. Az első napilap szintén Párizsban jelent meg 1777-ben. 1473-ban készült el az első magyar nyomdász, Hess András budai nyomdájában a „Chronica Hungarorum”. Az ősnyomtatványok között is ritka, nagy értékű, szép könyv 67 lapra terjed. Ez volt az első hazai nyomdatermék.
A legnagyobb magyar nyomdász és világhírű betűmetsző Misztótfalusi Kiss Miklós. 1685-ben, Amszterdamban elkészítette – maga metszette betűkkel – az akkori idők legszebb magyar könyvét, magyar nyelvű bibliáját, 3500 példányban, majd mindet bőrkötésben.
A nyomdagépek technikai fejlődése idősorrendben: A litográfiát Alois Senefelder találta föl 1796-ban, Münchenben. 1811-ben Németországban az eislebeni Friedrich Kőnig megszerkesztette az első hengeres nyomósajtót. A lyoni Genoux Claude 1829-ben feltalálta a sztereotípiát. Ez a találmány teszi lehetővé az újságnyomást nagy-sebességű rotációs gépeken. Niepce illusztrációt másolt és maratott rézbe 1826-ban. Ezzel felfedezte a fotómechanikai reprodukciós eljárást. 1837-ben a francia Daguerre tökéletesítette Niepce eljárásait és az úgynevezett dagerrotípiák segítségével felfedezte a fényképészet alapelveit. Azok a kísérletek, amelyek lehetővé teszik fényképek reprodukálását illusztrált újságokban már 1869 óta folytak.
A londoni The Times című újságot 1814-ben nyomtatták először kettő nyomóműves sajtón. Az „Eclair” nevű híres nyomdagép 1847-ben készült Amerikában. Ezen a gépen a nyomóformákat hatalmas méretű hengeres alakú nyomólapon rögzítették. A nyomtatás hat berakóművel történt. Az augsburgi gépgyár 1869-ben forgalomba hozta négy berakóműves sajtóját. Annak a Walter típusú rotációs nyomdagépnek a teljesítménye, amelyen 1869-ben a The Times-t nyomtatták 10500 db/óra volt.1906-ban Németországban szerkesztették meg először a hat papírtekerccsel működő „lépcsős” rotációs gépet. Óriási fejlődést hoz a nyomtatás történetében 1884, amikor Ottmar Mergenthaler feltalálja a Linotype szedőgépet (Line of type). 1892-ben Amerikában Lanston megszerkeszti a Monotype szedőgépet. Ez a szedőgép kettő részből áll, a billentyűzetből és az öntőgépből. Az öntőgép egyedi betűkből sorokat állít össze. A fényszedőgépek 1950-től kerültek használatba. Az öntőkészüléket a kamra, az ólmot a film helyettesíti. 1908-ban üzembe helyezik az első ofszetgépeket. E nyomtatási eljárással végzett kísérletek kezdete visszanyúlik az 1867-es évekre. Mertens dr. a Freiburger Zeitungban, 1910-ben, közzéteszi az első mélynyomással készült újságillusztrációkat. Párizsban és Londonban rövid időn belül követik példáját. Magyarországon nem sokkal később indult meg az első mélynyomásos képeslap, az Érdekes Újság.
szitanyomás
A szitanyomó eljárás keretre feszített, finom szövésű szitaszöveten, megfelelő módszerrel létrehozott sablonon, festékátnyomással végzett nyomtatás. A szitanyomó technikát évszázadokkal ezelőtt Keleten – a japánok és a kínaiak – már alkalmazták. Emberi hajszálakból készített szitaszövedék felhasználásával textíliákat díszítettek. Az eljárást 1930 táján Amerikában kezdték el újra alkalmazni. Sokoldalú felhasználása innen veszi kezdetét. A szitanyomásnak művészeti és ipari válfajai ismeretesek. Az előbbi szerigráfia, az utóbbi Silk Screen, Siebdruck, ill. szitanyomás néven vonult be a köztudatba.
Tamponnyomás
A tamponnyomtatás valójában egy közvetett mély-nyomtatási technológia. A mély-nyomtatásnak ezt a formáját tekercsrotációs nyomtatásban tapéták és csomagolóanyagok nyomtatására használják. A tamponnyomtatási technológia maga nem új. Eredetéről keveset tudunk, de ipartörténeti ősei ennek az eljárásnak is megtalálhatók. A különböző múzeumi tárgyakon látható nyomatokról arra lehet következtetni, hogy a tamponeljárást már kb. 300 éve ismerték és alkalmazták. A mai tamponnyomtatást 1968-ban Wilfried Phillipp „Tamponprint” néven szabadalmaztatta. A tamponnyomtatás lényege, hogy a mélynyomó formáról festéklehúzó rákellel a nemnyomó elemekről a festékréteget eltávolítjuk. A csészékben maradó festéket egy bársonyosan sima felületű kaucsukgumiból készült ún. tamponnal – egy ívelt mozgás közben – a formával való érintkezéssel leemeljük. Az előző mozgással nyomóerőt kifejtve a nyomathordozóra, a felvett festékréteget átadjuk.
termográf nyomtatás
Az eljárás során, magasnyomású géppel egy gumiklisére viszik fel a festékréteget, amely a papír felületére hordja fel azt. Az így elkészült nyomatot nem hagyjuk megszáradni, hanem egy speciális porral behintjük. Ez a por a nedves felületen megtapad, a többi részről pedig eltávolítjuk. egy hő alagútba rakjuk, ezután mindezt 500 fokon felmelegítjük, melynek során a por felpuffad és a papír síkjából kiemelkedik a betű, grafika
. A technológiából következik, hogy a papír mindkét oldalán csak egy ilyen réteget (színt) tudunk képezni.
ofszet nyomtatás
Az ofszet-nyomtatás egy síknyomó eljárás, előnye, hogy a többé-kevésbé elasztikus gumikendő lehetővé teszi szinte valamennyi papír- és kartonfajta és egyéb speciális fém, műanyag stb. Nyomathordó eredményes nyomtatását, például a prégelt, a strukturált vagy nagyon durva felületű papírét, vagy akár a mattra mázolt vagy durva natúr papírokét is. A nyomtatási folyamat közben a nyomóformán levő rajz átadódik a nyomandó felületre. Az ofszetnyomtatásban a festékréteg a nyomóformáról egy közbeiktatott felületre, az elasztikus gumikendőre, majd erről a papírra kerül. A nyomóformát az ofszetnyomó gép formahengerére rögzítik. A gép minden egyes fordulata közben a megfelelő berendezések megnedvesítik a nyomóforma nemnyomó elemeit és befestékezik a nyomóelemeket. A festékfelhordást követően a nyomóforma rövid időn belül nyomóérintkezésbe kerül a gumihengerrel. A nyomóérintkezésnek olyan nyomóerő mellett kell létrejönnie, amely lehetővé teszi a festékátadást a forma nyomóelemeiről a gumi felületére. Ezt követően a rajz a gumihengerrel érintkezésben levő papírfelületre kerül.
flexó nyomtatás
A flexó nyomtatás a rotációs magas nyomtatás egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő ága, ahol a nyomtatáshoz szükséges rugalmas nyomóforma, amelynek anyaga műanyagokból vagy fotó polimerekből készül, különböző kerületű hengerpalástra van rögzítve. A nyomóformát egy hengerrel vagy rákellel lehúzott raszterhenger festékezi be és a folyékony (oldószer- és vizes bázisú), vagy paszta formájú (UV-festékek) nyomófestékeket tetszőleges fajtájú nyomathordozóra adja át. Mivel a nyomófesték a nyomás után rögtön szárad, A nyomógépről lejövő termék azonnal feldolgozható vagy egy további feldolgozási szalagba iktatható.
digitális nyomtatás
A nyomdaipar fejlődése érdekében szükségszerűen ki kellet alakítani egy olyan eljárás, amely közvetlenül összekapcsolja a számítógépes kép- és szöveg előállítást a nyomógéppel. Így születtek meg az ún. digitális nyomógépek. A technológia lényege, hogy a számítógépen feldolgozott anyagról a nyomóformát közvetlenül – a formakészítési műveletek elhagyásával – digitális átviteli móddal a nyomógépen belül állítják elő mind a négy nyomóműben.
névjegykártya készítés
1. Válasszon megfelelő papírt névjegykártyája alapanyagának Mennyire komoly vállalkozása, ha egyszerű fénymásolópapírra nyomja annak nevét? A névjegy alapanyagát nevezhetjük a minőség mértékegységének is. Túl felszínesnek hangzik? Talán igaz, de vajon ugyanezt gondoljuk, amikor ruhát vásárlunk?
2. A neve legyen kiemelt A névjegykártyán a leghangsúlyosabb elem a név legyen , mivel ez egy emlékeztető is a személyes találkozóra. Így akár egy pillantás is elég, hogy tudjuk, kié a névjegykártya.
3. Használjon képeket Ne csak egyszerű szöveg szerepeljen, hanem egy olyan kép is, amely utal tevékenységünkre vagy az általunk előállított termékre, szolgáltatásra (márka). Ha mi magunk vagyunk a termék, akkor szerepeljen rólunk egy kép a névjegyen.
4. Legfontosabb adatok Foglalkozása legyen jó kivehető, vagy egy rövid jól kifejező szlogen emlékeztessen névjegykártyánkon foglalkozásunkra. Telefonszám és e-mail cím feltüntetése nélkül nincs is értelme a névjegykártya készítésnek. És ma már nem vállalkozhat úgy senki sem, hogy nincs online elérhetősége. Ezen felül érdemes feltüntetni hivatalos közösségi elérhetőségeit, amennyiben rendelkezik ilyenekkel. A legújabb trendek szerint az elérhetőségek között csak e-mail cím, telefonszám, és egy weboldal címe van megadva a névjegyeken. A weboldal címe pedig egy olyan úgynevezett landoló oldalra mutat, melyen az érdeklődő minden fontos kapcsolati adatot megtalál.
5 Használja ki a teret Amennyiben nem akarja elvesztegetni névjegye hátoldalát , töltse fel hasznos információval. Írjon magáról, vállalkozásáról, tüntesse fel legnépszerűbb termékeit, mutassa be referenciáit, részletezze valamelyik szolgáltatását, hívja fel a figyelmet egy akcióra, helyezzen rá QR kódot, stb.
Névjegykártya készítési méretek: A fenti adatoknál a kisebb eltérések az adott országban használt mértékegységekből is adódnak. Ez látszik az amerikai és kanadai méreteken, mely országok inch-ben mérnek, ezáltal a 89×51 mm 3,5×2 inch, mely kerekebb szám, mint a milliméterben kifejezett. Az alábbi ábrán láthatjuk a magyarországi szabvány névjegykártya méret (90×50 mm) rajzát 3 mm kifutóval ábrázolva. A kifutó a névjegy széléig futó grafikák megőrzésére szolgál, mivel ezáltal a vágás folyamán felmerülő kisebb pontatlanságok miatt nem jelenik meg fehér keret a grafika körül.
Szabvány országonként
Szélesség mm
Magasság mm
Amerikai Egyesült Államok, Kanada
89
51
Csehország, Magyarország, Szlovákia
90
50
Anglia, Franciaország, Hollandia, Német-, Spanyol-, Olaszország
Kb. 2000 éve a kínaiak találták fel, ahol a kasztrendszerben a hivatalnokok kasztja az egyik legjobban fizetett kaszt volt. Érkezésüket, látogatásukat előre jelezték, úgy, hogy elküldték egy kifeszített selyemre írva nevüket, titulusukat, milyen célból, kinek kell fizetni, abból a célból, hogy megkapják a megfelelő tiszteletet, és össze tudják szedni a pénzt.
Európában, egy különc francia gróf elég nagyalakú papírra ráíratta nevét, családfáját, stb., és ezt előreküldte látogatásai alkalmával, hogy megfelelő fogadtatásban legyen része. Ez a szokás a Napkirály udvarában terjedt el először.
A névjegykártyák érdekes sztorija a 17. századi Európában kezdődik, ahol a helyi nemes vagy elöljáró személyek érkezését jelentették be használatukkal. Ebben az időben még nem is névjegykártyának hívták, hanem úgynevezett látogató kártyának (Visite Biletes). Ugyanolyan méretűek és formájúak voltak, mint a játékra használt kártyák (ebben az időben ez akkora volt, hogy beleférjen egy felnőtt férfi tenyerébe) és a felső tízezer elengedhetetlen kellékévé váltak.
Az első látogató kártyák XIV. Lajos uralkodása alatt tűntek fel és tulajdonosukat bemutató és dicsőítő funkciót töltöttek be. Ebben az időben kezdtek el alkalmazni rajtuk arany és mindenféle figyelemfelkeltő betűtípust. Az 1600-as évek közepére, aki trendi középosztálybeli körökben akart mozogni, annak muszáj volt rendelkeznie egy ilyen kártyával. Az épületekben külön díszes kártyatartókat helyeztek el, hogy a látogatók ott tudják hagyni névjegyeiket. A látogatók mindenfélét írtak rá, nevüket, kötelezettségvállalásokat, üzeneteket, feljegyzéseket egyaránt. Az idő múlásával a látogató kártyák tovább fejlődtek üdvözlő és egyéb kártyákká.
Ugyanebben az időben egy kicsivel északabbra, Angliában megjelentek egy úgynevezett kereskedelmi kártyák, melyeket a névjegykártyák közvetlen elődjeinek is nevezhetünk. Ezek főleg kezdetleges reklámokat és térképeket tartalmaztak, melyek segítettek megtalálni a különböző árusokat, mivel ebben az időben még nem volt kialakítva utca és házszám rendszer. A kereskedelmi kártyák népszerűsége ebben az időben szárnyalt, a leghatékonyabb reklámozási forma volt, mivel közvetlenül a bolthoz vezette a vásárlókat. Körülbelül úgy működött, mint a mostani online hirdetések.
A korai kereskedelmi kártyákat fametszetes vagy magasnyomásos technológiával nyomtatták. A 18. században már rézmetszeteket használtak. Egészen a 19. századig a kártyákat egyszínűben nyomtatták. Aztán ahogy a cégek nőni kezdtek, a kereskedelmi kártyák gyártása és megjelenése is fejlődött. 1830 körül a könyvnyomtatásban is megjelent a többszínnyomás, mely hatással volt minden akkori nyomtatott médium megjelenésére.
A 19. században, mint oly sok minden, ami francia, a látogató kártyák is hamar meghódították Európa nagyvárosait. Elterjedt a dombornyomott és fóliázott felületnemesítési eljárások alkalmazása, mellyel egyre látványosabb megjelenésű papírokat hoztak létre. A kártyák innentől kezdve elengedhetetlen kiegészítőnek számítottak a középosztálybeli férfiaknál és nőknél.
Amerikában azonban élesen elkülönült az üzleti névjegykártya és a látogató kártya. A látogató kártyák megmaradtak eredeti funkciójuknál, miszerint a közösségi találkozókon való megjelenés kézzel fogható bizonyítékai voltak, mint egy jól strukturált bemutatkozó levél. Az előszobákban elhelyezett kártyagyűjtők egy praktikus listát nyújtottak arról, hogy ki volt meghívva egy eseményre, és ki az, akit más okból is fel lehet majd keresni. A probléma csupán az volt, hogy a látogató kártya használata kezdett túl modorossá válni, és az átlag amerikaiak között nem igazán terjedt el.
Az ipari forradalomnak köszönhetően az üzleti életben nagymértékben csökkentek a formalitások a világban. A magán és üzleti területeken egyaránt egyre természetesebbé vált a kapcsolatépítés, melynek hatására a látogató és kereskedelmei kártya valami egészen újjá és kevésbé formális dologgá olvadt össze. Persze a felső osztályok még mindig idegenkedtek kicsit tőle, ám ennek ellenére az USA-ban egyre népszerűbbé vált a névjegykártyák használata . Ezzel elkezdődött az üzleti jellegű névjegykártyák kora. Az idő számos formalitást elkoptatott a névjegykártyákkal kapcsolatban, ám bizonyos szabályoknak még ma is van létjogosultsága.
névjegykártya ár
1-2 napos
Pldszám/Ár
Nyomás
100 db
200 db
500 db
10x100db
10x200db
20x200db
oldalszám
Ft/db+áfa
4+0 szín
35
25
22
14,30
10,70
8,30
2 oldal
4+4 szín
50
35
29
22
15,30
12,50
2 oldal
4+4 szín
90
70
60
34,50
19,60
15,60
4 oldal
4 napos
1x250db
1x500db
4+0 szín
–
19
2 oldal
4+4 szín
28
24
2 oldal
300-350-400 gr matt/fényes műnyomó papíron! – Rives Tradition papír esetén 10 Ft/db+áfa felár! – Szedés: 1000 Ft/név+áfa
A készpénz nélküli fizetés első kártyás megoldásával 1914-ben lehetett találkozni, mikor a Western Union fémlemezeket adott kiválasztott ügyfeleinek abból a célból, hogy lehetővé tegyék számukra fizetési kötelezettségük egy későbbi időpontra való halasztását. 1928-ban egy újabb fémkártya került a kereskedelmi körforgásba. A Charge-Plate néven ismertté vált fémkártya már belefért a pénztárcába, dombornyomott személyes információkat tartalmazott, valamint a hátoldalát ellátták egy papírcsíkkal a kártyabírtokos aláírásának rögzítése céljából. Ezeknek a kártyáknak a használata az 1930-as évekre terjedt el, és egészen 1950-es évekig elsősorban nagyobb kereskedők bocsátották ki üzlethálózatukban való használatra.
1949 – megszületett a bankkártya ötlete. Egy McNamara nevű bankár ebéd után a fizetéskor vette észre, nincs nála készpénz. Ekkor pattant ki a fejéből egy olyan kártya terve, amely nem üzlethez kötődik, hanem bankhoz, és mindenhol használható. Egy évvel később a Hamilton Credit Corporation – itt dolgozott – adta ki az első bankhoz kötött – akkor még kartonból készült – bankkártyát, a Dinners Clubot. Az American Express 1959-ben forgalomba hozta az első műanyag kártyát. A Bank of America sem tétlenkedett, 1958-ban bemutatta az első igazi általános célú hitelkártyát, a BankAmericard-ot. 1970-es évek – mágnes csíkkal ellátott kártyák (210 bit/inch) 1979-től – chipkártyák
Magyarországon: Egy magyar bankár New York-i hivatalos útján egy éjszaka kifogyott a cigarettából. A szenvedélyes dohányos a szálloda recepcióján nem tudott magának cigarettát venni, mert a hotelben csak bankkártyával lehetett fizetni, de az nem volt neki. A bank korábbi beszámolói szerint azért már az ügyfelek részéről is érezték a nyomást, hogy jó lenne, ha bankkártyát is kibocsátana a pénzintézet, ami nem is meglepő, hiszen az MKB elődjéről a Magyar Külkereskedelmi Bankról volt szó. Az MKB a VISA-val tárgyalásokba is kezdett és ennek eredményeként 1988-ban jelent meg Magyarországon az első bankkártya, amely mind a mai napig forgalomban is van. Kezdetben magánszemélyek még nem kaphattak ilyet, csak MKB-s devizabetéttel rendelkező cégek. Egy év múlva viszont már magánszemélyek is igényelhették, igaz, ehhez 2000 dolláros fedezettel kellett rendelkezni.A
plasztikkártya rendeltetése
A műanyag kártya alapvető feladata mindig az azonosítás és nem az adathordozás. A kártyákkal kapcsolatos tranzakciókat, vásárlásokat, pontokat, kedvezményeket, stb. mindig egy szoftvernek kell felügyelni, naplóznia. Mert például, ha elveszik a kártya, elveszik a rajta addig összegyűjtött pont is?
plasztikkártya szabványa
A kártyák mérete ISO 7810 kompatibilis (85,72×54,03×0,76 mm)
plasztikkártya típusok
VIP kártya Klubok, rendezvények törzsvendégei, illetve illusztris meghívottjai számára készített plasztik kártya.
Hűség/törzsvásárlói kártya Visszatérő vendégei számára készülő kártya, amellyel különböző kedvezményeket biztosíthat, akciókat bonyolíthat.
Ajándék kártya Ha valaki az Ön termékét, vagy szolgáltatását szeretné ajándékba adni, nem kell, hogy kockáztasson, ha ajánlani tud számára levásárolható/beváltható ajándékkártyát.
Azonosító/belépő kártya Alkalmazottak, ügyfelek, és egyéb jogosultak azonosítására használjon plasztikkártya alapú azonosító kártyát.
Kulcskártya/hotel kártya A kulcskártya főként szállodák, vagy klubok számára szükséges kártya típus. Újraírható chip vagy mágnes csík integrálása esetén, minden alkalommal a helyszínen töltheti fel a szükséges adatokat, mellyel hozzárendeli a kulcskártya tulajdonosát ahhoz az ajtóhoz, amelyet nyitni szeretne.
Tagsági kártya A klubkártya egy klub, egyesület tagjai, pártolói, támogatói számára készített kártya. (sport,fitnesz, szabadidő)
Feltöltő kártya A készpénz nélküli fizetési módokat válthatja ki üzletében, ha elszámolható pontokkal feltöltött kártyát biztosít ügyfelei számára.
Tömegközlekedési kártya/bérlet Alkalmas lehet elektronikus jegy vagy bérlet szerepét betölteni. Időtartamra szóló, azonosító kártya. Tartalmazza a vásárló adatait, az érvényesség időtartamát, illetve a felhasználhatósági alkalmak számát.
Névkártya Plasztik kártya alapanyagból, készülhet dombornyomással, mágnes csíkkal, vonalkóddal, stb.
Garancia kártya Termékére, szolgáltatására vonatkozó garancia igazolására szolgáló plasztik kártya
Az RFID (Radio Frequency IDentification), magyarul rádiófrekvenciás azonosítás egy elv, egy szabványok által rögzített eljárás, egy rádiófrekvenciás technológia, ahol egy passzív RFID címkén adatokat tárolunk, amit távolról egy megfelelő eszköz segítségével kiolvasunk. Az RFID címke általában egy apró elektronikai eszköz, amely elvileg bármibe beépíthető, egy árucikkbe, egy alkatrészbe, egy kutyába és természetesen egy plasztik kártyába is. Az elektronika általában két fő részből áll: az antennából, mely a rádióhullámok vételéért/kisugárzásáért felelős és az RFID chipből. Az olvasó eszköz a mágneses mezője feltölti a kártyát energiával, “feléled a chip” és kommunikációképes a kártya. Ugyanezen mágneses mező segítségével történik aztán a chipen lévő információk kiolvasása, vagy a chipre történő írás. A kártya aktiválása és olvasása az alkalmazott technológia függvényében változhat a 10 cm-től a több méteres távolságig.
Alacsonyfrekvenciás – 125 Khz
Magasfrekvenciás – 13,56 Mhz
Ultramagas frekvenciás – 860-960 Mhz
plasztikkártya gyártása
Ofszet géppel A nyomat műanyagra kerül, ami a nyomdagép speciális felkészítését és speciális festék alkalmazását követeli meg. Az összes jelenleg ismert digitális nyomtatásnál jobb minőséget garantál, bármilyen szín megjeleníthető vele (arany, ezüst). A „magas” gépindulási költség miatt nagyobb (1000 pld. feletti) példányszámban készülő kártyáknál alkalmazható gazdaságosan. A kártyák mindig íven nyomtatódnak. Külön íven az előoldal és külön íven a hátoldal. Az ívek a nyomtatás után össze vannak forgatva, majd laminálásra kerülnek. Itt kapnak 1-1 víztiszta fedő fóliát, ami a nyomatot védi és tartóssá teszi a kártyát, valamint alkalmassá teszi a megszemélyesítésre. Egy-egy kártya 4-5 rétegből kerül laminálásra. Digitális nyomtatással A HDP a jelenleg ismert legkorszerűbb és legjobb minőségű digitális nyomtatási technológia. A grafika felvitele először egy közvetítő HDP filmre történik, majd ezt a réteget a nyomtató ráégeti egy PVC kártyára. A különböző opcionálisan rendelhető elemek, mint pl. aláírás csík, hologram, lekaparós réteg már közvetlenül a kész méretű kártyára kerülnek fel különböző technológiákkal. Kártya nyomtatóval Ez a technológia leginkább megszemélyesítésre való, de a gépek fejlettsége lehetővé teszi már az egyszerűbb grafikai tervek teljes nyomtatását is kifutó méretben. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy egy előre gyártott (fehér) műanyag kártya kerül felülnyomásra közvetlen vagy közvetett hő szublimációs eljárással.
plasztikkártya megszemélyesítése
A műanyag kártyák névre szólósságát, megkülönböztethetőségét, egyedivé tételét megszemélyesítéssel érjük el. Vizuális lehetőségek Dombornyomás: az ügyfél neve, száma, adatai a kártya felületéből kidomborodik majd színezésre kerül. Vésés: az ügyfél neve, száma, adatai a kártya anyagába bevésődik majd színezésre kerül. Síknyomtatás: az adatok egyszerűen rányomtatódnak a kártya felületére-felületébe valamilyen technológiával, ami lehet hő szublimáció, lézer, vagy tintasugaras eljárás. Pld. fénykép, sorszám, személyes adatok. Vonalkód: alapvetően a síknyomtatás valamelyik fajtájával kerül felvitelre a kártyára Elektronikus lehetőségek Mágnes csík írása (kódolása) : betűk és számok írhatóak a mágnes csíkra ISO szabványban foglaltak szerint Chip írása (kódolása) : a megszemélyesítés során lehetőség van az RFID és az érintkezővel ellátott chipek programozására, adattal való feltöltésére. Ez mindig igény, chip és alkalmazás specifikus. Ez informatikai és programozói feladat.
amit a plasztikkártyáról tudni kell
Mágnes csík Magasság: 12.7 mm. Kifutó elhelyezkedése: a kártya felső élétől 5 mm-re. A fontos nyomandó elemeknek a mágnes csíktól 3 mm-t ajánlott elhagyni.
Típusai A LoCo300 Oe: könnyen írható, külső mágneses hatásokra érzékenyebb mágnes csík. Alkalmazási terület : általában ott ahol gyakran szükséges a mágnes csík újraírása, tipikusan ilyen a szállodai szoba kulcs kártya. HiCo 2750 Oe: napjainkban a legelterjedtebb, nehezebben írható, a külső mágneses tereknek jobban ellenálló. Alkalmazási terület : bank kártya, belépő kártya, azonosító kártya, pontgyűjtő kártya, törzsvásárlói kártya HiCo 4000 Oe: legkevésbé elterjedt, nehezen írható, rendkívül ellenálló mágnes csík. Alkalmazási terület: belépő kártya, amit nem szükséges újraírni és erős (ipari) körülményeknek van kitéve. Aláírás csík Golyóstollal is írható felület a plasztik kártyán. Mérete: igazából nincsenek fix megkötések, ajánlott legalább a 5-7 mm magasság, gyakorlatban inkább 10 mm + szokott lenni. Lehet kifutó is. Ha nem kifutó, akkor a kártya széleitől legalább 5 mm el kell hagyni. Amennyiben a plasztik kártyán mágnes csík is szerepel úgy az aláírás csíkkal legalább 4 mm-t el kell hagyni tőle. Színe: lehet fehér vagy átlátszó (transzparens)
kapcsolódó termékek
Jojó Kihúzható (rugós) kártyatartó szerkezet általában fémszállal rögzíthető rá a kártya Csipesz Kártyatartóra vagy közvetlenül a kártyára rögzíthető csipesz Kártyatartó A kártyatartó célja, hogy megóvja a kártyát illetve könnyebbé tegye a használatát, hasznos kiegészítője lehet a nyakpántnak. Nyakpánt Általában céges belépőkártyák tartozéka, számtalan kivitel és hozzá kapcsolódó kiegészítő (karabiner, csatos karabiner, egyszerű csipesz, biztonsági csatok, stb..) létezik. Játékkártya Kispéldányszámban, cégesítve.
plasztikkártya árak
Példányszám
4+4 színnel
Vonalkód
Mágnes csík
Mcs kódolása
Sorszám
Domborítás
Aláírás csík
50
300
17
40
25
13
25
25
100
220
13
29
17
11
18
23
200
170
13
29
17
11
18
23
400
135
13
29
17
11
18
23
600
125
9
25
13
9
15
21
800
118
9
25
13
9
15
21
1000 db
110
9
25
13
9
15
21
· Plasztikkártya UV nyomtatással: 4+0 szín, 100 db-tól 299 Ft+Áfa/db (átlátszó alapanyagra is)! · Tesztkártya készítése akár 24 órán belül. (Ez lehet 10 különféle design is egyben 4+4 szín.) Ára: 6000 Ft+áfa. Tesztkártya leadási határideje az adott munkanap 12.00-ig. A tesztkártyák ára a megrendelés esetén jóváírásra kerül. · Sürgősségi felár: árú értékének 50%-a, de minimum 6000 Ft+áfa · Megszemélyesítés (sorszám, vonalkód, egyedi adat) 15 Ft+áfa/db · Megszemélyesítés (arany, ezüst), Dombornyomás, aláírás csík felár 50 Ft+áfa/db
