szalvéta nyomda
a szalvéta története
Azt, hogy a 11. században a szalvéta nem volt olyan ritka Európában, a híres, régi bayeux-i gobelinszőnyeg alapos vizsgálatával lehet megítélni. Egy 70 méteres vászondarabon az egyéb történelmi jelenetek mellett az is látható, ahogy a normannok lakomája alatt egy szolgáló hoz nekik egy látszólag vízzel megtöltött tálat és vele egy szalvétát.
Volt idő, amikor egy közös szalvéta funkcióit egy nagy darab vászonszövet látta el, amelyet az asztalra tettek. Ilyen vászon látható Dirk Boats (1464-1467) „Az utolsó vacsora oltára” című festményén. Az asztali illemszabályok gyakori változásának az volt a fő oka, hogy a ma használatos evőeszközök többsége, valamint az egyéb „asztali kellékek” (Pl. szalvéta, tányér) bevezetése több évszázadot vett igénybe. Magyarországon a középkorban még a legtöbb ember az ujjait használta evőeszköz helyett és vagy szolgája, vagy a saját haját vagy szakállát vette igénybe szalvéta gyanánt. Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490) a kanál és kés használata már megszokott volt, de a tálban felhordott ételekből az étkezők még akkor is az ujjaikkal vették ki az ételdarabokat.
A kezükről és a húsról lecsepegő lé ellen kenyér szeletkékkel védekeztek, ezt rakták a hús alá, mialatt a szájukhoz vették. Tették ezt annak ellenére, hogy a villa ekkor Olaszországban már ismert evőeszköz volt, bár az is igaz, hogy használata Nyugat Európában csak a XVII. században vált általánossá. Mátyáson kívül még sok koronás fő részesítette a tíz ujját előnyben az étkezéseknél. XIV. Lajos, a Napkirály (1638-1715) például szintén az ujjaival halászta ki a mártásból a csirkehúst és a burgundi fejedelemnek és kíséretének megtiltotta, hogy az asztalánál villát használjanak. Idetartozó érdekesség, hogy Kínában és a Távol-Keleten már Kr.e. 1200-ban használták a kést és villát helyettesítő evőpálcikát.
szalvéta nyomda
Jellemzően – a főúri palotákban és a királyi udvarokban egyaránt – mindenki a dúsan megrakott asztalt takaró, földig leérő abroszba törülte a kezét és a száját. Elődeink akkortájt még kézzel ettek, a szolgáknak minden fogás után új abroszt kellett hozniuk. Így aztán a lakoma meglehetősen elhúzódott. Mátyás udvarában az egyes fogások végén az étekfogók tálakban illatos vizet hordtak körül és ebben mosták le ujjaikat. Ilyen előzmények után született meg a szalvéta. XV. századi találmány, de mindenhol nehezen honosodott meg.
Rendeltetésszerű használatával is gondok voltak, mert a fennmaradt kultúrtörténeti feljegyzések szerint a francia papok a szószékről prédikálták a hívőknek, hogy kezet, szájat szabad törölni a szalvétába, de orrot belefújni illetlenség. Persze akkortájt a szalvéták még textíliából készültek, főleg damasztból, amelyre vagy szitanyomással nyomtatott, vagy kézzel hímzett ábrák kerültek. A szitanyomáshoz használatos merítő szitát kezdetben növényi háncsból, rostnövények fonalaiból, ritka szövésű textíliából készítették. Később merítővel is ellátott, fémhuzalokból összeállított szerkezetet használtak erre a célra. A fémhuzalok anyaga réz, bronz, esetleg foszforbronz volt.
A textilszalvétát abban az időben a gyerekek nyakába akasztották, a felnőttek pedig a térdükre helyezték. Amikor aztán először Angliában, majd röviddel később Spanyolországban és Hollandiában is divatba jött a széles, kikeményített, fodros, kerek gallér, akkor a felnőttek is a nyakuk köré gyűrték a szalvétát. Az 1500 körül Spanyolországban megjelent illemkódex foglalkozott először a szalvétával. Ahogy írja, „művelt ember csöppet sem törli belé az orrát”. Felszolgálásnál a hatalmas tálak ekkor még egymást váltották az asztalnál (elsőként a húsneműek), mivel az egy tálból való étkezést csak a század végén kezdte kiszorítani a tányér használata. A terítéket később – a XVII. században – a franciák vezették be, ami hét darabból állt: tányér, kés, villa, kanál, szalvéta (még mindig damaszt), pohár és fogvájó.
1861-ben jelent meg Angliában Mrs. Beaton híres könyve a háztartásvezetésről, több mint ezer oldalas kiadásban. Többek között (receptek, tálalás művészete stb.) a könyvben nagy rész foglalkozott a szalvéták fajtáival, használatukkal, hajtogatásának művészetével. Hat évvel később pedig az angol iparos, John Dickinson bemutatta a nyilvánosságnak egy olyan találmányt, mint a papírszalvéták. A gyártó egy olyan gépet is feltalált, amely képes volt megszakítás nélkül papírt előállítani cellulózból.
A papírszalvéta jóval később, a 19. század végén született meg, mikor is a papírgyárak már viszonylag olcsón elő tudták állítani az alapanyagául szolgáló, megfelelő minőségű papírt. „Révai nagy lexikonja” szerint 1893-ban már nem ritkák a „papiros szalvéták”, amelyek kezdetben egyszínűek (többnyire fehérek) voltak. Aztán amikor a nyomdaiparban általánossá vált a színes képek előállítására is alkalmas hengeres gyorssajtó használata, a papírszalvéták is színesek lettek. Ez a technológiai korszerűsödés tette lehetővé, hogy étkezés után kezünket és szájunkat díszesebb vagy kevésbé díszes, de puha papírból készített szalvétával törüljük meg.
szalvéta nyomda
szalvéta nyomda
a szalvéta Gyártása
A szalvéta készülhet:
· fehér vagy színes papírból
· több féle lapméretben
· 1, 2, 3 rétegben különböző : ¼ vagy 1/8-os hajtással
Típusa szerint lehet:
· Fagyis szalvéta 1 rétegben: 165×170 mm
· Éttermi szalvéta 1 rétegben: 180×180 mm
· Koktél szalvéta 2 rétegben: 200×200 vagy 240×240 mm
· Hagyományos szalvéta 1, 2, 3 rétegben: 330×330 mm
A logó lehet:
· egy vagy több színből
· egy vagy több oldalon
· egyéni méretben: 250×250 mm vagy 290×290 mm
Választható színek: fehér – krém – sárga – terrakotta – piros –burgundy – zöld – kék
Gyártási határidő: max. 14 munkanap
Szállítás: Budapest területén ingyenes, vidékre DPD futárszolgálattal!
Kérje árajánlatunk!
Küldje meg vektoros logóját és megszerkesztjük a lehetséges elhelyezési lehetőségeket!
A terveket visszaküldjük elfogadásra!
szalvéta nyomda
szalvéta típusok
fagyis szalvéta
Hajtás: 16,5-es oldalon ketté hajtva, majd egy 5 cm-s rész felhajtva.
Ezt a részt ajánlott emblémázni, de nem minden grafikát bír el, nem túl nagy méretben, hiszen nagyon vékony az anyaga. Grafika ismeretében lehet csak megmondani, nyomható-e erre a felületre az adott embléma.
Minimális rendelési mennyiség: 3.000 db.
Darabszámok: 3.000, 6.000, 9.000 db
koktél szalvéta
Hajtás: 1/4-es
Bordűr vastagság kissé változhat, nem egységes, de általában 2,5 cm-s körben.
Hajtani ezt nem szokták, az ajánlott emblémázási felület nagysága 4-6 cm-s kb., de grafikától függ.
Minimális rendelési mennyiség: 2.500 szál/doboz ¼-s hajtásban
Darabszámok: 2.500, 5.000, 7.500, 10.000 db.
szalvéta nyomda
hagyományos szalvéta
Bordűr vastagság:
4,5 cm-s, ezt figyelembe kell venni a grafika és hajtás szempontjából, mert a kis prégelés lyukak elnyelhetik a festéket, és a hajtásnál sem mindegy, ezért ajánlatos maradni az 1/4-es hajtásnál.
Minimális rendelési mennyiség: 9 x 80 db/csomag =720 db/doboz (2,62 kg/doboz)
Darabszámok: 720, 2880, 5040, 10.080, 20.160 db
Nyomda technikailag 5040 db az alsó nyomható példányszám ¼ hajtásnál, 10080 db pedig 1/8 hajtásnál. Kisebb darabszám esetén szitázással lehet megoldani 1-2 színnyomással az emblémázást!
Egyéb költségek: 25 db-ként fóliázás
A termék árába a környezetvédelmi termékdíjat már belekalkuláljuk! (85 Ft/kg+áfa)
textilhatású szalvéta
65 gr/ncm anyag . Duni márkájú . Anyaga prémium minőségű és környezetbarát papírból készül, amely textil hatást ad neki. Puha tapintású, tartós és praktikus.
