– Ragasztó nélkül tapadnak minden felületre. Használhatók az épület belsejében is, az üveg grafikájával – könnyen felvihetők és nyomokat sem hagynak, így nem károsítják a falakat
– Az elektrosztatikus töltéseknek köszönhetően a földhöz tapadnak – sokszor használhatók és mozgathatóak.
– Olyan helyeken használhatók, ahol korábban más típusú matricák nem voltak elérhetők
-Nyomtatható a másik oldala is 1 színnel! (PLd. a gyógyszerrről szóló információk elhelyezése a másik oldalon)
Alapja a mágnesfólia. A fóliák tartós mágnesezésű Stroncium vagy Bárium–Ferrit por hozzáadásával készülnek. Elasztikus hőre lágyuló polimerhez kalanderezik a mágnesport, így az savnak, lúgnak és egyéb oldószereknek is jól ellenáll
0,4 mm vastag 60 cm széles 4200 Ft/ méter + áfa (15 m hosszú) – beltérre 0,4 mm vastag 330×490 mm 3330 Ft/ lap + áfa (digitális nyomtatóhoz) 0,8 mm vastag 60 cm széles 5400 Ft/ méter + áfa (15 m hosszú) – bel és kültérre is!
Alapvetően digitális nyomtatással készül. A tekercsre kerülő nagyszámú darabszám teszi lehetővé a költséghatékony gyártást. Ofszet nyomtatással az 1000 db A/4 feletti mennyiség esetén.
Az egyszerűbb sík mágnesektől, a különböző anyagokkal és funkciókkal társított, egyedi formákban és méretekkel kombinált mágneses termékek kialakíthatók.
A kivitelét tekintve készülhet vékony mágneslap felülnyomásával vagy kasírozott mágneslapból (A kassír íveket felületkezelések széles választékával tehetjük még különlegesebbé).
hűtőmágnes
változatai
1. TOK fényképhez (műanyag, hátoldalon mágnesfóliával)
A fénykép mérete: 76x57mm, 57x57mm és 50x100mm. Keret 14-féle színben, fénykép mérete: 60x45mm
A hűtőmágnes szív mérete: 43x38mm Minimális rendelési mennyiség: 50 db
2. Egyedi sík kivitelben
Gyártható bármilyen méretben és formában. Egyedi forma esetén a gyártás egyedileg készített stancszerszámmal történik.
3. Járműmágnes, autómágnes
Jármű és autó reklám, bármilyen méretben, bármilyen színben. Vastagsága: 0,8 és 1.5 mm között lehetséges
4. Mágneses könyvjelző (Névjegy, naptár, tányéralátét, poháralátét, stb.)
Aszimmetrikus: Mindkét fülön elhelyezett mágnes párok biztosan tartják a lapokat. Méret: kiterítve 40x170mm, aszimmetrikus – Min. 100 db-tól. Szimmetrikus: 32×150 mm, 40x190mm, 50×210 mm, 85×108 mm, 90×45 mm
5. Puzzle
Minimális mennyiség: 100 db Méret: 80×60 mm (4db-os), 90×60 mm, 70×100 mm (6db-os), 145×210 mm (24db-os), 210×297 mm (48db-os), 230×330 mm (120db-os)
6. Jegyzetfüzet
Minimum 100 db! Megoldásában: A. Felül helyezkedik el a mágnes, alatta a tömb, melyet a mágnes alsó részére ragasztunk 7-8 mm-es átfedéssel a biztos tartás érdekében. B. A tömb és a mágnes azonos szélességűek, a tömb „utolsó lapja a mágnes”, fejben ragasztással rögzülnek egymáshoz. C. Tetszőleges méretű, a tömbnél nagyobb hűtőmágnes valamely meghatározott részére ragasztjuk a nála kisebb tömböt.
7. Mágneses kitűző
Az alábbi formákban és méretekben: KŐR: 25mm, 32mm, 37mm, 44mm, 50mm, 58mm, 75mm NÉGYZET: 37×37 mm TÉGLALAP: 78x54mm, 60x40mm, 70x25mm ÖTSZÖG: 60×58 mm OVÁLIS: 37×37 mm SZÍV: 57×52 mm
Története a mágnesesség felfedezésével és a mágneses anyagok korai ismeretével kezdődik. Az emberiség már az ókori Kínában és Görögországban is ismerte a természetes mágneseket, a magnetitet. A mágnesezhető anyagok, mint a vas, tulajdonságait a középkorban is vizsgálták. A modern mágneses anyagok, mint például a ferritmágnesek, amelyek a hűtőmágnesek alapját képezik, a 20. században váltak széles körben hozzáférhetővé és olcsóvá. Ezek az anyagok lehetővé tették, hogy vékony, rugalmas mágneseket gyártsanak.
A hűtőszekrény megjelenése és elterjedése
Elterjedéséhez elengedhetetlen volt a hűtőszekrények megjelenése és tömeges elterjedése az otthonokban. Bár az első mechanikus hűtőszekrények a 19. század végén jelentek meg, a háztartási hűtőgépek az 1930-as évektől kezdtek szélesebb körben elterjedni Észak-Amerikában és Nyugat-Európában. Ekkor még a hűtőszekrények ajtajai általában vastagabbak voltak, és a mágneses rögzítés nem volt annyira kézenfekvő. A mágnesesség ekkor inkább ipari és tudományos célokra volt fenntartva.
A modern hűtőmágnes születése
Nehéz pontosan meghatározni, hogy ki és mikor találta fel az első „hűtőmágnest” a mai értelemben. Valószínűleg több feltaláló és gyártó is kísérletezett hasonló ötletekkel egy időben. Azonban az 1960-as és 1970-es években vált igazán népszerűvé és széles körben elterjedté.
Az egyik kulcsfontosságú személy William P. Egan, aki 1973-ban szabadalmaztatta az „ornamentális mágnest” (ornamental magnet). Az ő találmánya egy dekoratív elem volt, amely tartalmazott egy kis mágnest a hátoldalán, és kifejezetten arra tervezték, hogy fémfelületekhez, mint például a hűtőszekrény ajtaja, tapadjon. Egan alapította meg a Magnet Sales, Inc. nevű céget is, amely a modern hűtőmágnesek úttörője lett.
Ekkorra már rendelkezésre álltak a megfelelő, rugalmas mágneses fóliák, amelyek könnyen vághatók és formázhatók voltak, és amelyekre viszonylag egyszerűen lehetett nyomtatni.
A népszerűség okai és a hűtőmágnes mint jelenség
Gyorsan elterjedt és rendkívül népszerűvé vált, számos okból:
Praktikusság: Kényelmes módja annak, hogy feljegyzéseket, bevásárlólistákat, fényképeket, rajzokat vagy emlékeztetőket rögzítsünk a hűtőajtón.
Dekoráció és személyes kifejezés: Lehetővé teszi az emberek számára, hogy személyesebbé tegyék konyhájukat, kiemeljék érdeklődési körüket vagy egyszerűen csak szórakoztató dekorációval dobják fel a teret.
Szublimális marketing: A hűtőmágnesek kiváló reklámhordozóvá váltak. Cégek, turisztikai desztinációk, éttermek, vagy akár telefonos szolgáltatók is gyakran adnak ajándékba mágnest, ami így állandóan szem előtt van a háztartásokban.
Szívességek és emléktárgyak: Különösen a turizmusban váltak népszerű szuvenírré. Egy városba vagy országba tett utazás után a hűtőmágnes olcsó, könnyen szállítható és tartós emléket jelent.
Gyűjtői szenvedély: Sokan szenvedélyesen gyűjtik a hűtőmágneseket, akár utazásaik során, akár tematikusan (pl. macskák, városok, híres műalkotások).
Tehát ez nem egy egyszerű, de zseniális találmány, amely a mágneses anyagok fejlődésének, a hűtőszekrények elterjedésének és az emberi igényeknek – mint a praktikusság, dekoráció és az emlékezet – köszönhetően vált a modern otthonok és a populáris kultúra részévé.
Műgyantának azokat az anyagokat nevezzük, amelyek szerves óriásmolekulákból állnak, mesterséges, vegyipari úton állíthatók elő, ipari módszerekkel, termelékenyen feldolgozhatók késztermékké.
A műgyanta fajtái
A műgyantákat összetevőik alapján két csoportban soroljuk. Az egykomponensű műgyanták egyfajta műanyagból, összetevőből állnak. A kikeményedésükhöz nincs szükség másik összetevőre. Fizikai úton vagy a levegő oxigénjeinek hatására tér-hálósodnak. A kétkomponensű műgyanták egy „A” alap- és egy „B” térhálósító összetevőből állnak. Az alap- és a térhálósító anyag között létrejövő kémiai reakció következtében tér-hálósodnak. A két összetevő megfelelő arányú keverése nélkül nem szilárdulnak meg!
A matricánál kétkomponensű alapanyagot használnak, jellegzetesen: epoxy és poliuretán alapút!
Öntapadó papír- vagy vékony fémhatású fóliára készül a nyomat, a grafikától függően ofszet vagy digitális nyomással. Az öntapadó fóliát ezután pontosan méretre vágják plotterrel, és kap egy műgyanta réteget, végül felragasztják a tárgyra.
Az eljárás során a gyanta egyenletesen elterül a nyomtatott, riccelt matrica felületén 1,8-2 mm vastagságban, kristályos, fényes hatást keltve. Száradási ideje 1 nap. A logót matricaként viszik fel, amire 2 összetevőjű epoxy gyanta kerül. Ez a gyantaréteg egy szép átlátszó buborékot képez a logó felett. A gyanta nem csupán kristály tiszta, de megvédi az emblémát a karcolódástól, mindemellett háromdimenziós megjelenést kölcsönöz az amúgy sík matricának. Ellenáll az UV sugaraknak és más környezeti hatásoknak. Ezzel az eljárással kezelt matricák nem sárgulnak, rendkívül rugalmasok és megakadályozzák a nyomatok fakulását, így tartós marad az emblémánk.
UV stabil, nem sárgul, tökéletesen víztiszta, anyagszerkezete rugalmas, felülete ragyogó marad. 3D műgyantás matrica. Vízálló, időjárás álló. Rendkívül erős tapadás, bármilyen pormentes sík és íves tiszta felületre ragasztható műgyanta. Felhasználási lehetőségeknek csak a képzelet szabhat határt.
Típusai: Egyedi öntött fém Bevásárlókocsi érmés Plexi kétoldalas Epoxy műgyantás
Figuratív vinil, 3D soft Sziluet (Cégnév) Gumi, egyoldalas soft
Ezek 300 db-tól rendelhetőek! (az epoxynál, plexinél 10 db a minimum!, az öntöttnél a 100 db) A kulcstartó tervezése, emblémázása, csomagolása és kiszállítása, nálunk ingyenes művelet! A fenti típusok közül bármelyik rendelhető cégünknél. Specialitásunk a soft PVC alapanyagból, fémből, fából, vagy akár papírból készített, amelyek formája bármilyen lehet, akár egy céglogó, vagy egy termék alakja is.
A kulcstartók, mint önálló tárgyak, a XIX. század végén, a XX. század elején kezdtek elterjedni, amikor a kulcsok száma és fontossága megnőtt a városiasodás és a magántulajdon védelmének erősödésével. Kezdetben egyszerű fémgyűrűk vagy láncok voltak, amelyek a kulcsokat egyben tartották.
A reklámcélú felhasználás az 1900-as évek közepén vált igazán népszerűvé, különösen a második világháború utáni gazdasági fellendülés idején. A cégek felismerték, hogy a kulcstartó ideális eszköz arra, hogy kis méretben, olcsón és praktikusan juttassák el üzenetüket a fogyasztókhoz.
Miért vált népszerűvé?
Mindennapos használat: A kulcstartó szinte kivétel nélkül mindenkinél ott van, naponta többször is kézbe veszik.
Hosszú élettartam: Ellentétben egy szórólappal vagy plakáttal, a kulcstartó tartós ajándék, amely évekig szolgálhatja tulajdonosát.
Praktikum és hasznosság: Nem csak reklámhordozó, hanem hasznos tárgy is.
Költséghatékony: Nagy tételben gyártva rendkívül olcsó az előállítása.
Márkaépítés és ismertség: Folyamatosan emlékezteti a tulajdonost a cégre vagy márkára.
Az első reklám célú kulcstartó
Az első reklám célú kulcstartó 1902-ben jelent meg a Gladiateur márka számára, a Brüsszeli Kerékpár Show-n.
Ez a dátum és esemény gyakran emlegetett mérföldkő a promóciós kulcstartók történetében. Bár a kulcstartók, mint a kulcsok egyben tartására szolgáló tárgyak, már korábban is léteztek (sőt, szerencsehozó talizmánokként már az ókorban is használtak hozzájuk hasonló, láncon vagy gyűrűn hordott tárgyakat), a célzott, vállalati vagy termékreklámra szánt kulcstartó ekkor jelent meg először a nyilvánosság előtt.
A 20. század közepétől, különösen az 1950-es évektől kezdve a műanyag gyártási technikák fejlődésével és a tömeggyártás elterjedésével váltak igazán népszerűvé és költséghatékony reklámeszközzé. Autógyártók, élelmiszeripari cégek és más nagy márkák is elkezdték őket használni.
Tehát, ha az első kifejezetten reklám célú kulcstartóra gondolunk, akkor a Gladiateur márka és az 1902-es Brüsszeli Kerékpár Show a legvalószínűbb válasz.
Nyomás: Pantone szám kell! Hozzá klisé készítés: 15 cm széles – 18.000 Ft+áfa – 19 cm széles – 22.000 Ft+áfa 1080 tekercstől elengedjük a klisé költséget!
Maximális nyomat hossz: 2 színnél 464 mm 3 színnél 358 mm követési távolságokkal együtt!
Minimálisan nyomtatható mennyiség: 36 tekercs! – 1 színes nyomással 72 tekercs! – 2 színes nyomással
Ragasztó és kordonszalag
kordonszalag
Standar hosszúság: 330 m/tekercs Standard szélesség: 10 cm vagy 15 cm Standard vastagság: 100 mikron Standard alap: fehér vagy sárga vagy kék Minimálisan nyomtatható mennyiség: 3 tekercs vagy ennek többszörösei! Hozzá klisé készítés: 15 cm hosszú – 16.000 Ft+áfa 19 cm hosszú – 20.000 Ft+áfa Magasságban alul és felül kb. 3-3 mm kell a szélektől a grafikának! Áraink:
Méterenkénti ár
Szalag alapszín
Szalag szélesség
1000-2000 m
3000-6000 m
7000-10000 m
Sárga
10 cm
34
29
27
Sárga
15 cm
43
38
36
Fehér
10 cm
34
39
27
Fehér
15 cm
43
38
36
Kék
10 cm
34
29
27
Kék
15 cm
43
38
36 Ft/méter+áfa
1 színnyomással együtt! (Max. 3 színnyomással!) A nyomtatási technika miatt képeket és raszteres felületeket nem tudunk nyomni! A színeknek egymástól legalább 5 mm-re kell lenniük! A klisé árajánlatához meg kell kapnunk a grafikai anyagot! Nyomtatáshoz a grafikai anyagot vektoros legörbített formában kérjük! Amelyhez a színeket Pantone kóddal kérjük megadni!
Áraink a környezetvédelmi termékdíjat már tartalmazzák!
Nyomatlan szalagot is árulunk, kérje árajánlatunk!
A régészeti emlékek tanúsága szerint az ősember már mintegy 200 ezer évvel ezelőtt használta a nyírfakátrányt kőszerszámai alkotórészeinek össze tapasztá-sára. Több összetevőből álló ragasztóanyagot 70 ezer éve alkalmaztak először -mai ismereteink szerint- Dél-Afrikában kőbalta készítésére. Ötzi, az olasz–osztrák Alpokban megtalált, mintegy 5300 évvel ezelőtt élt vadászó „jégember” nyilainak tűzkőből készült hegyét faszén és nyírfakátrány keverékével tapasz- tották a nyílvesszőhöz, s ezzel a keverékkel erősítették a gleccsermúmia mellett talált rézbalta fejét is a nyélhez.
Kr. előtt 4000 körül fakéregből nyert gyantát használtak törött agyagedények javításánál, a babiloni templomokban elhelyezett szobrok elefántcsontból készült szemgolyóit pedig bitumenes kötőanyaggal rögzítették. A természetes ragasztókat, mint a méhviasz, a gyanta és a bitumen már az ókorban használták. Az ókori egyiptomiak állati bőrből és csontból készült ragasztókkal dolgozták fel a fát.
Tudjuk, hogy az ókori görögök ragasztóanyagokat fejlesztettek ki az asztalos- iparban való használatra, és elkészítették a ragasztó recepteket, amelyek összetevőként a következőket tartalmazták: tojásfehérjét, vért, csontot, tejet, sajtot, zöldséget és gabonát. A rómaiak többek közt kátrányt és méhviaszt használtak ragasztóanyagként, építkezéseiknél pedig vulkáni hamuból és homokból kikevert habarccsal dolgoztak.
Körülbelül 1750-ben, az első ragasztó vagy ragasztó szabadalom kiadták Nagy-Britanniában. A ragasztó halból készült. A szabadalmakat ezután gyorsan felhasználták a ragasztókhoz, természetes gumi, állati csontok, hal, keményítő, tejfehérje vagy kazein felhasználásával. A középkori szerzetesek tojásfehérjét használtak az arany levelek szent kézirataikkal való összeillesztésére. Egyes források szerint a középkori Európában és a Távol-Keleten állati eredetű anyagokat használtak egyebek mellett hangszerek javítására, illetve festékek kötőanyagaként.
ragasztószalag és kordonszalag
Az újkori történelemben a 17. század végétől kezdődött a ragasztószerek ipari méretű használata. Az első, állatbőrt feldolgozó ragasztógyár Hollandiában létesült 1690-ben, ezt követően 1750-ben szabadalmaztatták Nagy-Britanniában a halenyvet.
A nyomásérzékeny ragasztószalag feltalálása Dr. Horace Day sebész nevéhez fűződik, aki 1845-ben klinikai alkalmazásra textilcsíkot látott el természetes gumiragasztó anyaggal. Ez egy kezdetleges tapasz volt, amit a kötözések során rögzítésre használtak. Azelőtt szövött anyagokat használtak különféle ragasztó anyagokkal átitatva. Találmányát eredetileg ipari célra szánta, de bebizonyo- sodott, hogy szélesebb körben felhasználható a ragasztószalag. 1924-ben a Du Pont kifejlesztette a celofánt. A következő lépés az 1920-as években a kétszínre festett autók népszerűvé válásával történt. Az autógyártóknak szükségük volt egy olyan, használat után könnyen eltávolítható anyagra, mely az autók festése során sérülés nélkül lehet eltávolítani.
A problémát 1925-ben Richard Drew, a Minnesota Miningand Manufacturing Company mérnöke (3M) az olajokkal és más anyagokkal kevert, gumialapú ragasztóval ellátott, ragacsos Maskingtape („maszkolószalag”) kifejlesztésével oldotta meg. Ez volt az első papírhordozóra felvitt, nyomásra érzékeny ragasztószalag. Ezután indult el a nyomásérzékeny ragasztószalagok gyártására épülő iparág igazi fejlődése. 1940-ben a Johnson and Johnson állt elő egy vízálló, polietilénnel bevont textilragasztószalaggal, a háború szükségleteinek ellátására. Az idők során a felhasznált természetesgumi ragasztóanyag mesterségesre, a textil, illetve papírhordozó regeneráltcellulóz- ra (celofán) változott, az igény maradt a régi.
ragasztószalag és kordonszalag
A második világháború alatt egy Vesta Stoudt nevű 50 éves nő egy hadianyaggyárban dolgozott az Egyesült Államokban. Napi munkája a lőszercsomagolás volt. Vesta Stoudt fedezte fel, hogy akkoriban a lőszerdoboz lezárási módjával volt probléma, ami kényelmetlenné tette a szétszerelést. Kiderült, hogy az amerikai hadsereg a lőszert egy lezárt dobozba helyezte, hogy megakadályozza a nedvességet. Kell egy kis idő, amíg a katonák kinyitották. Vészhelyzetben ez emberéleteket is követelhetett.
Vesta Stoudt fia a haditengerészetnél szolgált, érdeklődését a fia biztonságával kapcsolatos aggodalmai inspirálták. Remélte, hogy lerövidítheti a lőszeres dobozok szétszerelésének idejét, és kiharcolhatja a katonák győzelmet a csatatéren. Rájött, hogy sima szövésű csíkot használjon szalag készítéséhez. Ha a lőszeres doboz zárására használnák, kényelmesebb lenne a katonáknak kinyitni. Ez az ötlet tette őt a későbbi „a szigetelőszalag anyjává is.” Vesta Stoudt’. ötletét azonban nem fogadták el, de nem adta fel. 1943 februárjában Vesta Stoudt levelet írt Roosevelt akkori amerikai elnöknek, amelyben részletesen ismertette az általa kigondolt szalagot és azt, hogy miért kell frissíteni a lőszerdoboz lezárási módját. Roosevelt váratlanul meglátta a levelet, és elfogadta javaslatát.
Ez az ötlet annak idején átkerült a Johnson&Johnsonhoz, akik kifejlesztettek egy közvetlenül kézzel téphető szalagot, amely később szigetelőszalag lett. Miután ez a szalag a frontvonalra érkezett, a katonák váratlanul számos új felhasználási módot alkalmaztak. Eredetileg csak a katonaság használta, de mivel nagyon praktikus volt, a háború után háztartások ezreibe kezdett bekerülni, és napi polgári használattá vált.
Az 1950-es évektől hordozóként cellulózacetátot és polimerjeit kezdték használni, ragasztóanyagként pedig megjelentek a szintetikus polimerek. Az első ilyen szalag a matt cellulózacetát hordozójú, akrilpolimer ragasztóanyaggal bíró Scotch Magic Mending Tape volt.1961-bena 3M a következő képen publikálta ennek a típusnak a jellemzőit: ragasztóanyaga és annak hordozója semleges, hőmérséklet és páratartalmi változásokra nem reagál, természetes öregedés során nem változik, nem ül bele a papírba, nem színezi azt el.
Amikor a ragasztószalag széles körben elterjedtté vált és egyszerűsége miatt már mindenki mindenféle célra használta, merült fel a kérdés először azok stabilitását, eltávolít hatóságát, valamint az anyagokra tett hosszabbtávú hatásukat illetően. A műtárgyvédelmi berkekben erősödő zúgolódás eredményeként, az 1970-esévekben különféle „műtárgybarát” ragasztószalagok is kifejlesztésre kerültek. A ragasztószalag gyártás hihetetlen fejlődésen ment keresztül a létezése óta eltelt hozzávetőleges 87 év alatt. Csak a 3M több mint 1000 típust dobott a piacra.
George Washingon volt az első, aki reklámfogásként ajándékokkal élt, mindezt 1789-ben tette. Ezek a kis ajándékok jellemzően vonalzók, naptárak voltak. A XVIII. századik nem tervezték meg a promóciós termékek gyártását, de tulajdonképpen már 225 éve jelen vannak az életünkben.
A promóciós ajándékok igazi kiötlőjének azonban mégsem őt, hanem egy Jasper Meeks nevű férfit tartanak, aki egy cipőboltot meggyőzött, hogy adjon könyves csomagokat egy iskolának. Meeks azt javasolta a boltosnak, hogy rakja rá a zsákokra a vállalkozás logóját. Meeks később elkezdett különféle promóciós termékeket gyártatni egy nyomdásszal karöltve.
Az 1904-es év fordulópont volt a reklámtermékek piacán, mert egy tucatnyi reklámajándékokat gyártó vállalkozás összefogott egy nagy szervezetté. Később ez a szervezet nagyon kinőtte magát, a mai neve Promotional Productus Association International, tagjainak száma pedig meghaladja a hétezer-ötszázat.
REKLÁMPÓLÓ
A póló egy régi labdajátékból alakult ki, amit Tibetben „pulu” néven játszottak. A perzsák a 7. században vették át tőlük ezt a játékot, és lovon ülve, fabotokkal ütötték a szintén fából vagy bambuszból készült golyót. (Ebből lett a ma is játszott „lovaspóló”.) A játék később Indiában is elterjedt, itt már „polo” néven, tőlük tanulták el a britek. A 18. század közepén a britek a lovaspóló játékhoz, de más sportokhoz is, mint pl. a labdarúgáshoz és a golfozáshoz is, kötött inget kezdtek viselni, amely sokkal szabadabb testmozgást biztosított, mint a korábban használatos szövött ingek. Ekkor azonban a kötött inget még hosszú ujjal készítették és „pólóing” néven forgalmazták.
1896-ban a nemzeti ligában játszó Baltimore Orioles játékosai félhosszú ujjú, logózott pólóban játszottak már. A póló a 19. századi „jéger alsóruházatból” alakult ki. Az egy darabból álló kezeslábast külön felsőre és alsóra vágták. Az 1898-as spanyol–amerikai háború környékére nyúlik vissza kezdete, akkoriban tűnt fel az Amerikai Haditengerészet katonáinak egyenruha alatti öltözékeként a környakú, rövid ujjú, gombok nélküli pamut ruhadarab. 1913-ban az Amerikai Hadsereg hivatalosan is az előírt katonai öltözet részévé tette. „T” betűt formázó kialakítása miatt lett a neve t-shirt, Francis Scott Fitzgerald „Az Édentől messze” című művében nevezte így el.
Egyik formája a pólóing mai formájában eredetileg teniszingnek készült. Megalkotója René Lacoste francia teniszbajnok volt, aki úgy találta, hogy a lovaspólóhoz viselt kötött ing sokkal alkalmasabb a teniszezéshez is, mint a korábban ehhez a sporthoz használt ruházat. 1926-ban mutatkozott be ilyen ingben az akkori US Open teniszbajnokságon, majd 1927-től alkalmazta rajta a ma is ismert krokodil jelvényt, ami Lacoste becenevéből („La Crocodile”) eredt, krokodilbőrből készült táskájára utalva. Az 1930-as évek elején Lacoste céget is alapított ennek az ingnek a gyártására és forgalmazására.
A környakú első nyomott változata 1939-ben az Óz a csodák csodája c. filmben volt látható (a munkások zöld Óz feliratú pólókat viseltek). 1942-ben pedig a Life magazin címlapján felbukkant az Air Corps Tüzériskola grafikájával ellátott pólós fotó. A II. világháború után az 50-es években a kor szívtiprói: Marlon Brando és James Dean hozta divatba előbb a filmvásznon, majd az utcákon is. Az 1952-ben években a Tropic Togs cég megvásárolta a Disney képek pólókon történő nyomtatásának jogát. Ez volt az első üzlet, ami pólóhirdetéseket készített, de hatalmas lavinát indított el, hiszen sikere megnyitotta az utat sok márka logójának és szlogenjének.
Az 1960-as elnökválasztáson a Kennedy fanatikusok találták ki, hogy a pólót politikai pamfletként használják. Elkezdték, hát terjeszteni a választók között a Kennedy for President (Kennedyt elnöknek) és J.F.K. feliratokkal ellátott pólóikat, és a dolog működött. Ezt követően megjelentek a Vietnámi háború ellen tüntetők is a Make Love Not War (Szeretkezz, ne háborúzz) szöveggel ellátott felsőkkel. Na és a feminista mozgalmak a Feminist&Proud (Feminista és Büszke rá) és a Future is famale (A jövő nő nemű) feliratos pólóikkal.
Az 1960-as évek elejétől a zenekarok is használni kezdték ezt a reklámirányzatot, és pólókra kezdték nyomtatni alkotásaikat. A 60-as évek közepétől reklám és politikai felületként használták rendszeresen a pólókat. Aztán Andy Warhol 1964-ben együttműködve a Bianchini Galériával megnyitotta New Yorkban a The American Supermarket nevű boltot, ahol A.Wargol bevásárló szatyrokat, Richard Artscwager által tervezet konzerveket lehetett vásárolni (aminek fedő címkéjét ő tervezte meg). Warholnak köszönhetjük a Marilyn Monroe-hoz hasonló híres emberek képeit pólóinkon. Artchwamger pedig a konzerv, az ananász és egyéb hétköznapi dolgok pólóra nyomásáért a felelős.
1977 ben a Star Wars filmek pólói korának legnépszerűbbei voltak. Ebben az évben Milton Glaser megtervezte ikonikus I love New York logóját. 1991. Curt Cobain által rajzolt mosolygós arca lett minden idők egyik legnépszerűbb pólója. 1999-ben pedig elindult a digitális nyomtatás az online rendszerek létrehozásával.
reklámpóló típusok
V nyakú – Hosszú ujjú – Ujjatlan – Egyéni kivitelben!
A lehetséges színválasztékot mindig egyeztetni kell!
Reklámpóló
teniszing
Teniszing színválaszték
Kapható Mondsee tiszta gyapjú, ill. kevertszálas! 220 gr súlyban! Ár: 1300 Ft/db+áfa
Valamint lehetséges még Keya 180 vagy 200 gr súlyban!
MPS200 Csak fehér! MPSN 180 Színek: red, royal, dark kelly green, dark orange MPS180 Színek: light blue, black, navy, dark navy
+ egyszeri beállási költség: 6000 Ft + 27% ÁFA – Készpénzfizetésnél 10% engedményt tudunk adni! Textil kivételével szinte mindenre nyomható: fa, üveg, műanyag, fém!
Emblémázási árlista
Szitázás
Szitázás
Technikai költség
1 szín
2szín
3 szín
4 szín
filmkészítés
1500
3000
4500
6000
Ft + áfa
szitakészítés
5000
10000
15000
20000
Ft + áfa
Nyomási költség
Max.
A/4
felületre
1 – 50 db fehér alapra
5000
10000
15000
20000
Minimál nyomás
51- 100 db
90
70
60
55
Ft/szín/db+áfa
101-300 db
80
60
55
50
301 – 600 db
70
60
55
50
Színes alapnál +1 szín,
fehéret kell nyomni alájuk!
Meglévő filmről újból szita készítése: 3000 Ft+áfa Az elkészített mintákat 1 hónapig tartjuk csak meg a szitán, ezen idő alatt történő újrarendelés estén szitaköltséget nem számítunk fel.
Körszitázás
Tárgy átmérő: minimum 40 mm, maximum 100 mm. Maximális nyomat méret: 320×150 mm. Színek száma: 1 szín
Kérje egyedi árajánlatunk!
Emblémázási árlista
tamponnyomás
Tamponnyomás
Technikai költség
1 szín
2szín
3 szín
4 szín
filmkészítés
1000
2000
3000
4000
Ft + áfa
klisékészítés
4000
8000
12000
16000
Ft + áfa
Nyomási költség
Max.
55×55
mm
méretben
Beállási költség
1000
2000
3000
4000
Ft + áfa
1 – 200 db
4000
8000
12000
16000
Minimál nyomás
201-750 db
42
69
96
123
Ft/db+áfa
751-1500 db
15
26
37
48
Ft/db + áfa
1501-3000 db
14
25
36
47
Ft/db + áfa
3001-5000 db
10
20
30
40
Ft/db + áfa
Előkezelés
6
Hőkezelés
Előmosás
Ft/db+áfa
Csomagolás
10-40
Egyedi
csomagolások
visszazárása
Ft/db + áfa
Dupla költség
Fémre
Üvegre
Lakkozott
felületre
Ft/db + áfa
Emblémázási árlista
transzfer
Transzfernyomás
Technikai költség
1 szín
2szín
3 szín
4 szín
filmkészítés
1500
3000
4500
6000
Ft + áfa
szitakészítés
5000
10000
15000
20000
Ft + áfa
Nyomási költség
1 – 50 db
5500
11000
16500
22000
Minimál nyomás
51-100 db
105
150
190
230
max. A/4 felületen
101 – 300 db
95
140
180
220
301 – 600 db
85
130
170
210
Ft/nyomat+áfa
Emblémázási árlista
epoxy matrica
Epoxy matrica
Technikai költség
5 cm2
10 cm2
15 cm2
30 cm2
filmkészítés
1000
2000
3000
4000
Ft + áfa
technikai költség
3500
7000
10500
14000
Ft + áfa
Nyomási költség
50-200 db
44
72
91
126
Ft/db+áfa
201-750 db
39
69
83
112
Ft/db+áfa
751-1500 db
36
65
76
101
Ft/db+áfa
1501-3000 db
33
58
69
91
Ft/db+áfa
Emblémázási árlista
kerámia/hp technológia
Kerámia/XP technológia
Technikai költség
1 szín
2szín
3 szín
4 szín
filmkészítés
1000
2000
3000
4000
Ft + áfa
szitakészítés
4500
9000
13500
18000
Ft + áfa
Égetés
1 – 50 db
6500
7800
9100
10400
Minimál nyomás
51 db felett
50
100
150
200
max. 7×7 cm
51 db felett
60
120
180
240
paláston
Emblémázási árlista
hímzés
Hímzés
Programkészítés: 1,80 Ft/öltés+áfa Hímzés: 85 Ft/1000 öltés Max: 420×500 mm felületen Nevek hímzése: 900 Ft/db+áfa (plusz technikai költség 3500 Ft+áfa) Végleges árat a megküldött logó/szöveg alapján tudjuk kiszámítani!
Emblémázási árlista
gravírozás
Gravírozható felületek: üveg, fém, műanyag, fa, bőr, márvány, lakkozott és eloxált felületű anyagok
A legújabb technológiával készített elasztikus műanyag/fém nyomat a felületből kiemelkedően. Lehetséges ruházaton kívül akár üvegre és fémre is! Legnagyobb nyomtatható méret: 135×250 cm Ruházatnál kérje egyedi árajánlatunk! Amihez tudnia kell, hogy egy szerszámot kell készíteni hozzá, amelynek költsége 50.000 Ft+áfa és min. 100 db nyomtatását vállaljuk! Világszínvonal, már elérhető Magyarországon is!
Emblémázási árlista
UV DTF EMBLÉMÁZÁS
UV DTF (Direct-To-Film)
Lényegében egyfajta „UV matrica” készítéséről van szó, amit aztán fel lehet ragasztani különféle tárgyakra, azaz egy köztes fóliát (transfer film) használ. A grafikát egy speciális, öntapadós A-fóliára nyomtatják UV-álló festékkel. Ez a fólia lehet átlátszó vagy fehér alappal. A nyomtató rétegesen viszi fel a színeket, majd egy fehér alapot, végül egy lakkréteget (ami 3D hatást is eredményezhet). Az UV fény azonnal megköti és kikeményíti a festéket. Ezt egy B-fóliára viszik át, amely erős ragasztó réteggel rendelkezik, amely a kinyomtatott mintához tapad. Ez a lépés „aktiválja” a matrica jelleget. A matricát egyszerűen rányomják a kívánt felületre (akár kézzel, akár gumihengerrel), majd óvatosan lehúzzák a B-fóliát, és a minta tartósan rátapad a tárgyra.
EMBLÉMÁZÁSI ÁRLISTA
Információk
Lézergravírozás
A mintát beleégetik a termékbe, amely lehet fémből, fából és üvegből. A lézersugarat számítógép bocsátja ki, biztosítva ezzel a tökéletes végeredményt. Nem lehetséges több színnel, a színét az anyag színe vagy a gravírozandó felület alatt lévő réteg színe határozza meg.
3D gravírozás
Az üvegtömb belsejében apró, a lézer fókuszpontjában létrehozott mikro-robbanás okozta buborékok alkotják az emblémát. Egy-két ezertől akár több százezerig terjed a számuk az embléma részletgazdagságától függően. Lehetséges mérete: 10x10x10 cm
Tamponnyomás
A tervet digitálisan helyezik el klisén (fém lapon). A kívánt mintát a klisé segítségével egy szilikon tampon helyezi el a terméken. A legtöbb termékre több színnel is lehet nyomtatni ezzel a technológiával. Nem csak síkfelületen alkalmazható. A festék összetétele, és a nyomat tartóssága a termék anyagától függően változhat!
Szitanyomás
A mintát nyomtatási keretben egy gézlapra helyezik, mely egy világos érzékeny réteggel rendelkezik. A minta filmjét (negatív) a gézre teszik és az egész felszínt UV fénnyel világítják meg. A nyomdafestéket a sémán keresztül préselik rá az emblémázandó felületre, melyen ezután a kívánt kép válik láthatóvá. Elsősorban textil, műanyag és papír termékek emblémázási eljárása. Akkor alkalmazható a terméknél, ha ki lehet teríteni gyűrődés és deformálódás nélkül, ha a 170 fokos hőkezelést anyagkárosodás nélkül bírja. A Pantone színek 95%-ban alkalmazhatóak.
Transzfernyomás
A szitanyomás egyik olyan formája, melynél a mintát egy papírhordozóra nyomtatják, és annak segítségével viszik fel a termékre, úgy, hogy egy hő alagúton vezetik keresztül. A hő hatására kerül (vasalás) a felületre. Mosóállósága megfelelő. A Pantone színskála 95%-ban alkalmazható. Digitális transzfernyomás Annyiban különbözik a sima transzfernyomástól, hogy itt a papírhordozóra nyomás digitális módon történik.
Kerámia transzfernyomás
Először szitanyomással kerül a logó a kerámiára, amelyet ezután egy 700 fokosnál is forróbb kemencében égetnek ki. Az égetés folyamán a kerámia pórusai kitágulnak, így a festék összekeveredik magával a kerámia anyagával. A technológia olyan, hogy a világosabb színek sötétebbé válnak az égetés során.
UV NYOMTATÁS
UV LED technológia digitális nyomtatás egy speciális eljárás melynek során külső hő hatása nélkül UV fénnyé történik a festék rögzítése, száradási idő nélkül azonnali végeredményt produkálva. A rétegelt fehér szín nyomtatásával lehetőség van fotóminőségű, színhelyes nyomtatásra akár színes alapfelületeken is. Elérhető legjobb felbontás 1440×1200 dpi. Alkalmazott területek: Fém, fa, műanyag üveg.
Szublimációs nyomás
A kívánt grafikát digitális nyomtatóval (erre csak egyes nyomtatók alkalmasak), és szublimációs festékkel kinyomtatjuk egy speciális papírra, ami kimondottan erre a technológiára lett kifejlesztve. Ez után a megfelelően kinyomtatott grafikát egy vasalóprés segítségével (amelynek típusát a munkadarab határozza meg) 210-230 C –on 20-40mp időintervallumban kb: 5-6bar nyomáson hő préseljük. Ekkor alakul ki a szublimáció, a hő hatására az anyagon levő vizes bázisú festék elkezd párologni, a nyomás segítségével a gőz csak egy irányba és nagyon koncentrált módon tud haladni, így kapunk megfelelő határvonalat. A festékben lévő atomok és az emblémázni kívánt termékben (vagy felületén) lévő szénatomok oldhatatlan szublimációs kötést alkotnak. A technológia előnye hogy a festék nem csak a felületen hanem az anyag pólusaiban is megtalálható.
Műgyanta bevonat (Epoxi)
A logót matricára viszik fel, amire a 2 komponensű epoxi gyanta kerül. Ez a gyantaréteg egy szép átlátszó buborékot képez a logó felett. A gyanta tiszta, véd a karcolódástól és 3D-s hatást kölcsönöz. A matrica bármennyi színből is állhat, a gyantabevonat pedig mindezt szépen kiemeli!
Vakdombor
Bőr, jó minőségű műbőr, papír termékek emblémázására szolgáló eljárás. A logóról készül egy véset, melyen az embléma tükörképe jelenik meg. Ezt a vésetet egy présgépbe befogják, felhevítik a szükséges hőmérsékletre, majd megfelelő nyomóerővel belepréselik a tárgyba. Ekkor megjelenik a minta lenyomata. Lehetőség van a nyomat színezésére, ha a szerszám és a tárgy közé speciális fóliát helyeznek. Ebben az esetben a lenyomat olyan színű lesz, mint a fólia (Pl. ezüst, arany).
Hímzés
A gépek programozásához egy ún. hímzéskártyát, hímző programot használnak, amit minden emblémához előre el kell készíteni, ezután automata gépek hímzik ki az emblémát. A maximálisan használható színek száma 15, amely színek csak megközelítik a Pantone színeket. A hímzés ára az öltések számától és a logó méretétől függ. Az arany vagy ezüstszínű cérna használata növeli az emblémázás árát.
Digitális nyomtatás
Tintasugaras nyomtatási technika. A logót kiváló minőségben közvetlenül a termékre nyomtatják. A felület anyagától függően fehér alapnyomás vagy előkezelés lehet szükséges! 1440 dpi minőségben. Kb. 1,3×4 m nyomtatási méretben. Jellemzők: 3 éves kültéri garancia a nyomatokra, vízálló, UV álló nyomatok. UV technológiás A speciális eljárásnak köszönhetően külső hő hatása nélkül UV fénnyel történik a nyomtatás rögzítése, száradási idő nélküli azonnali végeredményt produkálva. Jellemzők: 1440 dpi, 30×40 cm nyomtatási felület, amely lehet fém, fa, műanyag és üveg.m
A CD története az 1960-as évek végéig nyúlik vissza. Ekkor készítette el a holland Philips cég az első optikai tárolóeszközét, a Lézer Videó Lemezt (LVD – Laser Video Disc). Az LVD lemezek még mintegy 30 centiméter átmérőjű korongok voltak, amelyeken analóg tárolási módszerrel egyaránt lehetett kiváló minőségű filmet és hangot tárolni. Nem tudni pontosan, miért, de a Philips nem dobta piacra termékét egészen 1973-ig, és az ezt követő években sem hódított igazán teret. Az is lehet, hogy picit megelőzte a korát.
A 70-es évektől kezdődően aranykorát élte a közismert audió kazetta. Ugyanakkor számos kellemetlen probléma volt a használatával: csak szekvenciálisan lehetett a zeneszámokat meghallgatni, a szalag idővel elég gyorsan kopott, és gyakorlatilag bármilyen kis sérülés, gyűrődés azonnal minőségromláshoz vezetett. Ezt kiküszöbölendő 1983-ban a Philips és a japán Sony cég sikeres együttműködésének eredményeként született meg az audió CD (CD-DA, Compact Disc – Digital Audio). A Philips cég nyújtotta az LVD lemezek számára már kifejlesztett optikai adattárolási és lemezgyártási technológiát, a Sony pedig a digitális hibatűrő adatkódolási rendszert.
Az audió CD megjelenésekor még pár évig problémát jelentett a jó minőségű audió felvételek készítése és mixelése digitalizált formában. Kezdetben a legtöbb CD tartalmát régi analóg vinillemezekről mixelték át, sokszor megfelelő eszközök és szakmai képzettség nélkül. Mindezek ellenére az audió CD kinőtte „gyerekkori” betegségeit, egyre népszerűbbé vált, s így a 90-es évek elejére már gyors hanyatlásban volt az audió kazetták piaca.
A CD 12 cm átmérőjű, 1,2 mm vastag polikarbonát korong. Hogy miért pont ekkora? A történet szerint a Philips cég fejlesztőcsapatának főmérnöke azt szerette volna, hogy a korong pontosan elférjen az ingzsebében, amely 11 cm széles volt. Így a lemezt eredetileg 11 cm-es átmérőjűre tervezték, így készültek el az első prototípusok. Amikor a Sony is bekapcsolódott a fejlesztésbe, komoly problémák adódtak: a Sony cég vezetőjének hitvese nagyon szerette Beethoven szimfóniáit.
Azt kérte, hogy egy korongra férjen rá Beethoven Kilencedik szimfóniája, Wilhelm Furtwänglers karmester interpretációjában. Mivel ez 74 percig tartott, a kérésnek csak az átmérő megnövelésével lehetett eleget tenni. Így készült el a ma közismert audió CD klasszikus 74 perces változata. Hogy ezek után a Philips főmérnöke inget cserélt-e, arról nem szól a krónika…
1990-ben jelentek meg a CD-R (CD-Recordable) lemezek, azaz az egyszer írható CD-k. Ha addig a CD lemezeket kizárólagosan ipari körülmények között, öntéssel hozták létre előre gyártott matricák alapján, a CD-R lehetővé tette, hogy egy számítógép segítségével egyszerűen és gyorsan lehessen üres CD-R lemezekből audió vagy adat CD-ket készíteni. Szintén 1990-ben készítették el az első magnet-optikai lemezeket (CD-MO, CD Magneto-Optical), amelyek tetszés szerint írhatók, olvashatók és törölhetők voltak. Az MO lemezek mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, elsősorban fontos, érzékeny adatok, mint például az orvosi adatok tárolására használják.
Pár évvel később piacra dobták az újraírható optikai CD-ket (CD-RW, CD ReWriteable) is. A CD-R és CD-RW író egységek különböző erősségű lézernyalábot felhasználva képesek írás közben rövid időre olvadási pont fölé melegíteni az adattároló réteget, és ezáltal megváltoztatni az optikai tulajdonságát. A kilencvenes évek elején tört be a piacra az azóta is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ún. MP3-as (MPEG 1/2 Layer 3) audió tömörítő-rendszer. Ha belegondolunk, hogy egyetlen CD-ROM lemezre gyakorlatilag CD-DA minőségben rá lehet tömöríteni közel 200 zeneszámot, akkor azonnal egyértelművé válik az MP3-as technológia sikere. A Sony 1992-ben vezette be a mini lemezt (MD – Mini Disc).
A technológia
Szerkezetileg a lemez nagy részét a polikarbonát réteg alkotja, amelynek többszörös a szerepe: egyrészt védi az adattároló réteget a mechanikai sérülésektől, másrészt pedig biztosítja, hogy a lézer akadálytalanul eljusson az adathordozó felülethez. Az adattároló felület a polikarbonát réteg felső részén helyezkedik el, és rendszerint szerves vegyületekből áll. Ezt követi egy tükröző felület, amely eredetileg nagyon vékony aranyréteg volt, de ezt később ezüst, majd alumínium és további fémek és fémkeverékek váltották fel.
Az utolsó réteg egy védőréteg, amelyet sok esetben egyszerűen egy festékréteg alkot. Az olvasás során az olvasóegység egy prizmán és egy lencsén keresztül a korongra vetít egy lézerdióda által kibocsátott fényt. Az adattároló réteg nagy sűrűséggel ún. bemélyedéseket (pits) és kiemelkedéseket (lands) tartalmaz. Ezek határozzák meg, hogy a lézersugár sikeresen elér-e a tükröző réteghez és ezáltal azt, hogy visszaverődik-e vagy szétszóródik. A visszaverődő fényt a prizma választja szét az eredeti lézernyalábtól, majd egy fotódetektor alakítja át elektromos jelekké.
Az audió CD az adattárolás során három részt különböztet meg: (i) a bevezető és tartalmi részt (lead-in), amely a korong belső 4 mm-ét foglalja el, (ii) az adattároló részt, amely az előzőt követi, és 33 mm széles, valamint (iii) a záró részt (lead-off), amely a korong külső, 1 mm-es sávját foglalja el, és az adatokat határolja el. A CD-k esetében az adatok spirál formájában vannak tárolva (akárcsak a vinillemezek esetén), és az audió CD-k esetében az olvasási sebesség állandó, viszont változik a korong forgási sebessége.
Azt, hogy milyen precizitást igényel a CD gyártása és olvasása, jól szemlélteti a spirálok száma, amely akár a 16 000 tpi-t (tacks per inch, 1 inch = 2,54 cm) is meghaladhatja. Ha egy audió CD spirálját kiegyenesítenénk, mintegy 7 km hosszú volna. A CD kiváló hangminőségét a magas, 44,1 KHz-es digitalizálás biztosítja. Ezen az értéken egy lemez audió-csatornánként minden egyes másodpercben 44 100 darab 16 bites értéket tárol. Egy sztereó csatornapár esetén a digitális értékek 75 darab, egyenként 2352 bájtos szektorba szerveződnek, így egy audió CD kapacitása 74 perc x 60 másodperc x 75 szektor x 2352 bájt, azaz megközelítőleg 750 megabyte.
Az első otthoni használatra készült videomagnó 1971-ben került piacra, ez még U-matic rendszerű volt, melyet 1976-ban követte a Betamax és a VHS rendszerek megjelenése, utóbbira 1977-től már vásárolni és kölcsönözni is lehetett hozzá műsoros kazettákat.
A DVD elterjedésének első fontos szereplője Warren Liebfarb, aki már a nyolcvanas években kijelentette, hogy a DVD hasonlóan fogja leváltani a VHS-t, mint ahogy a CD-k kiszorították a bakelitlemezeket. A Warner Home Video vezetőjeként dolgozó Liebfarb a Philips-szel közösen kezdett dolgozni az új szabványon, majd a Toshibával folytatta a munkát, akik 1994-re készültek el a működő prototípussal. Azonban eközben a Sony és a Philips egy saját szabványt dolgozott ki, és megkezdődött a harc a két formátum között.
Ennek 1995-re lett vége, amikor a DVD adattárolási képességét felismerve az IBM vállalta a döntőbíró szerepét, és egy kompromisszumos megoldást ajánlott, melyet a két fél el is fogadott. Az egységes szabvány létrejöttekor azonban a filmforgalmazók gördítettek újabb akadályt a DVD elé, a kalózkodástól való félelmüknek hangot adva. Ennek eredménye lett egy másolásvédelmi megoldás kidolgozása, amely bár nem teljesen biztos, elégnek bizonyult ahhoz, hogy a forgalmazók is támogassák a DVD lemezek megjelenését.
Így aztán 1996 végén Japánban megjelenhettek az első lejátszók. Amerikában az 1997-es évben 90 ezer darabot, négy év alatt közel tízmillió készüléket adtak el. Ezzel a DVD lejátszó igencsak megelőzte az elektronikai berendezések elterjedési sebességét, hiszen CD lejátszóból ugyanennyi idő alatt csak másfél milliót értékesítettek az óceán túlpartján. Öt év alatt pedig már 30 millió DVD játszót adtak el világszerte (CD lejátszóból ekkora mennyiség értékesítésére 8, mobiltelefonból 12, videomagnóból 13 évre volt szükség). Hazánkban 2001-ben mintegy ötezer asztali lejátszót adtak el. Mindez persze köszönhető annak is, hogy a készülékek ára az évek folyamán rohamosan csökkent.
Hazánkba 1998-ban kerültek az első magyar feliratos DVD lemezek, év végére pedig már 53 filmből állt a katalógus, amelyek ára az óta fokozatosan csökkent a több ezer forinttól a pár százas összegig. Már magazinok mellékleteként is megjelentek filmek.
Az elnevezés a Digital Versatile Disc, azaz digitális többfunkciós lemez rövidítése, mutatva, hogy nem csak filmek céljára találták ki ezt a formátumot. Működése a CD-hez hasonló, a lézersugár az apró gödröket „látja”, ebből áll elő számára a bitek sorozata. A filmeket MPEG (legtöbbször MPEG-2) tömörítéssel tárolják a korongon, amely – a JPEG-hez hasonlóan – egy veszteséges tömörítési eljárás, de ez a legtöbb esetben nem okoz látható tömörítési hibát. A hangot a CD-nél jobb minőségben (jobb mintavételezés és nagyobb bitmélység), PCM tömörítéssel tárolják.
Többféle DVD formátumot használnak a filmekhez a kiadók. A technológia egy- és kétoldalas lemezek készítését teszi lehetővé, egy oldalon pedig akár két réteg is lehet, így növelve a kapacitást. Az egyes formátumokat a tárolható adatmennyiségnek megfelelően nevezték el, így az egyoldalas egyrétegű lemez a DVD5 megjelölést kapta, mivel 5 GB adat fér rá (ez kb. két óra kiváló minőségű film tárolására elegendő).
A 2 oldalas 1 rétegű lemez DVD10 jelölésű, míg az 1 ill. 2 oldalas kétrétegű lemezeket a DVD9 és DVD18 jelzés azonosítja. Különleges formátum a DVD Plus, melynek egyik oldala DVD, míg a másik hagyományos audió CD. Ezeket elsősorban koncertekhez használják, hiszen az egyik oldalra elfér a koncert video, a másikra pedig a hifiben is hallgatható koncertfelvétel. Megjelentek már az írható és újraírható DVD-k is, ezeknél többféle szabvány létezik, de ezekre ebben a cikkben nem térnénk ki.
Egy korongra egy vagy több filmsáv mellé hangsávok (maximum nyolc darab, egyenként nyolcsávos digitális hang) valamint feliratok (akár 32 különféle) kerülhetnek, mindezt pedig a menürendszer fogja össze. Általában egyetlen filmsáv található a DVD korongokon, azonban – például az extrák között, vagy koncertfelvételeken néhány szám erejéig – több párhuzamos filmsávval valósítják meg azt, hogy a néző választhassa ki a kamera pozícióját.
A legegyszerűbb hangrögzítés a mono, mely egyetlen csatornát jelent. Ezt ma már nem használják, maximum a régebbi filmek DVD változatainál látható mono megjelölés, de általában azoknál is két csatornába, sztereó jelként teszik ugyanazt a hangot. A Dolby Surround egy sztereó jelbe kódolt többcsatornás formátumot jelent. Ennél a bal és jobb csatorna mellett megjelenik a középső csatorna, melyből elsősorban a beszédhangok szólnak, a háttérzene meg az effektek átkerülnek a szélső csatornákba. A Dolby surround jel tartalmaz még egy háttércsatornát is, mely gyakorlatilag mono, csak a surround dekóder (a sztereó jelet megfelelően csatornákra bontó eszköz, manapság elsősorban Dolby Pro-Logic megjelöléssel) továbbítja mind a jobb, mind a bal hátsó hangszórók felé.
Ma a legelterjedtebb formátum a Dolby Digital (más néven AC-3), mely 5+1 teljesen független csatornát jelent (ezt 5.1-es rendszernek szokták jelölni). A plusz 1 a mélynyomót jelenti, mely a dübörgős akciófilmek esetében kap igen fontos szerepet. Konkurense a DTS formátum (Digital Theater System), mely sokak szerint szebb hangot eredményez. Mindkét formátumnak megjelent a 6.1-es változata is, melyeknél az új csatorna a hátsó középső hangfal. Ezeket a Dolby Digital EX ill. a DTS ES elnevezések jelölik. Értelemszerűen a többcsatornás formátumú hangsávok lejátszáshoz megfelelő berendezésre van szükség. Számítógépes lejátszás esetén erről általában a lejátszó-szoftver gondoskodik, de egyes hangkártyák is képesek a dekódolást végrehajtani.
cd dvd usb sokszorosítás
gyártás
CD, DVD lemezek nyomdai követelményei
Tintasugaras: esetén 300dpi RGB módú tömörítetlen TIFF a legjobb. (Minőség garantált: 4800 dpi-s nyomtatóval készül!) (legolcsóbb,de a nagyon részletes színátmenetekre és a teli, sötét színekre a tintasugaras nyomtatás kevésbé alkalmas, nem javasolt)
Offszet: esetén 300dpi CMYK PDF vagy TIFF a legjobb. ( fotó minőséget ad, szép fényes felülettel, de pantone szín pontosságra nem javasolt)
Szitázás: esetén réteges VEKTOROS PDF szükséges, minden szín külön rétegen feketével. ( itt lehet pantone színeket használni, sőt, minden színt definiálni kell. Nagy, homogén színű felületeknél a legjobb eredményt adja) (Minden réteghez kérjük a pontos színt pantone névvel (ha szükséges a pontosság). Itt kifutót nem szabad felrakni, hanem a pontos körvonal (118mm) és középső kivágott lyuk (22mm) kell. A küldhető fájlok: zip, rar, jpg, jpeg, gif, tif, tiff, png, doc, docx, rtf, txt, xls, xlsx, pdf, psd
Gyártásról: Speciális, tintasugaras nyomtatásra készített fehér felületű lemezre, közvetlenül nyomtatunk professzionális tintasugaras nyomtatóval. A printelés minősége fotóminőségű, köszönhetően a 4800dpi-s nyomtatónak. A felület hamar szárad és a színek tartósan megmaradnak a lemezen, nem halványulnak el. Speciális, automatizált másolótoronnyal végezzünk az írást, amely leellenőrzi az írási eredményt, így Ön garantáltan hibamentes lemezt vehet át. Az olcsó árak tarthatósága miatt a minimális rendelhető mennyiség 50 darab azonos lemez.
Ezen felül tetszőleges mennyiség rendelhető, több tízezer darabig gyártunk lemezeket. Az áraink tartalmazzák a szükséges CD vagy DVD lemezt és annak nyomtatását is. A csomagolások (tokok, tasakok) külön tételben szerepelnek, a lemezárak ezt nem tartalmazzák.
DVD-R és +R lemezeket egyszer lehet csak írni, míg a -RW és +RW lemezek többször írhatók.
Az első léggömbök állati belekből készültek. Feljegyzések szerint mind az azték, mind a maja kultúrában felhasználták elhullt állatok belsőségeit, hogy azokba levegőt fújva, és a kívánt alakzatba hajtogatva az isteneknek áldozatul mutathassák be.
Az aztékokról nem tudjuk, milyen alakzatokat hajtogattak leggyakrabban, azt azonban igen, hogy ha például egy nagy járvány miatt kérték az istenek kegyelmét, és elfogyott az állati belsőség, emberáldozatot is készek voltak bemutatni, hogy beleivel kipótolják a hiányzó „lufi alapanyagot”… A majáknál leggyakrabban kutya- és szamárformát állítottak elő. A művelethez a beleket gondosan kifordították, és olyan növényi szállal varrták be, amely a napon megszáradva szorosan összetapadt saját magával, így légmentes zárást biztosított. Azt is leírták, hogy az indián és eszkimó gyerekek évszázadokon keresztül játszottak felfújt – főleg tengeri élőlényekből kinyert – állati belsőségekből készült „lufival”. Gumiból először 1824-ben készült léggömb. Michael Faraday professzor Londonban gázokkal és nyersgumival, kaucsukkal kísérletezett. Tudományos folyóiratban publikálta a kaucsuk nagyfokú tágulékonyságával kapcsolatos megfigyeléseit. Leírta, hogy „a nyersgumiból készült tasakok úgy kitágultak, amikor levegőt fújtak beléjük, hogy a kaucsuk végül egész áttetszővé vált”. Faraday volt az is, aki először hidrogénnel töltötte meg a lufi ősét. Így azt is megállapíthatta, hogy a levegőnél könnyebb gázzal töltve a léggömb fölfele száll.
Michael Faraday Thomas Hancock Neil Tillotson
1825-ben az egyik első angol gumigyáros, Thomas Hancock összeállított egy kis készletet, mellyel otthonában bárki lufit gyárthatott. A készletben egy üvegnyi gumioldat és egy fecskendő volt. A lufi végül is ily módon jutott el először a hétköznapi emberekhez. 1912-ben Ohio államban készült el az első olyan gumiballon, amely nem gömbölyű, hanem hosszúkás, szivar formájú volt. A szabadalmat Harry Rose Gill gumigyáros jegyezte, akinek nevéhez fűződik még a ledörzsölhetetlen gumifestékek alkalmazása és a lufik higiénikus, zacskós kiszerelésben való forgalmazása is. Az igazán játékos, mókás lufik gyártása 1931-ben indult meg, amikor a szintén a gumiiparban tevékenykedő vegyészmérnök, Neil Tillotson mintegy a maga örömére, kartonpapírra rajzolt egy macskafejet, kivágta, és folyékony gumiba mártotta. Legnagyobb meglepetésére, amikor az így előállított gumizacskót felfújta, annak igencsak macskafejszerű formája volt. Szemet, orrot és bajuszt festett rá, és már látta maga előtt a nagy üzletet… A Tillotson Gumiüzem mind a mai napig működik, gyártja és forgalmazza a „Tilly” lufikat.
A gumiipar – így a lufi gyártás – alapvető anyaga a kaucsukfa nedve, amit hordókba kiszerelve másként latexnek is neveznek. Latin neve: „Hevea brasiliensis”, onnan ered, hogy Dél-Amerika őserdeiben terem, nevezetesen Brazíliában. Az idők folyamán sikeresen telepítették be Dél- Kelet-Ázsiába, Malaysia-ba is.
Ezt úgy nyerik a fából, hogy annak törzsén, ill. kérgén átlós bemetszéseket ejtenek egy éles eszközzel , majd annak alsó végéhez elhelyeznek egy kis tálkát amibe a nedv belecsurog. Ezt bizonyos időközönként összegyűjtik hordókba. A hordók persze a világ minden részére elkerülnek, lehetőleg még frissen, mert a benne lévő tejszerű folyadék bizony viszonylag rövid idő alatt képes jó állagú kocsonya formájára változni. A latex ára persze elég borsos.
Szigorúan a lufiknál maradva: Ebből az alapanyagból kevernek ki – különféle fontos kiegészítő anyagok hozzáadásával – különböző gumikeverékeket, ill. latexkeverékeket. Ezeket a fontos hozzávalókat – egymáshoz keverve speciális golyósmalmokban finomítva – nevezzük eztán „diszperzióknak. Hogy mi kerül a diszperzióba? Alapvetően KÉN ami a gumi elsődleges vulkanizáló anyaga. Valamint gumiarábikum (kordofán), felületi feszültség csökkentő anyagok, titánium oxid ami a fedést biztosítja, kaolinok és még ki tudja mi és mi nem, a gyártóktól függően.
Ami tehát azonos az a latex, ami különböző az a diszperzió és a felhasznált vulkanizálási technológia. A végeredmény ezek alapján változik. Ilyen lufi… olyan lufi, mármint hogy milyen rugalmas, nyúlékony, stb. Alap esetben (diszperzió nélkül) a latexet vulkanizálva a végtermék inkább nyúlósnak mondható, mint sem rugalmasnak. A folyékony latex + diszperzió keveréket kádakba öntik, talán inkább akváriumokhoz lehetne hasonlítani ezeket, amiknek a teteje nyitott. Előzőleg a lufik formájának megfelelő kialakítású üveg, porcelán vagy fémformákat – esetleg műanyag – készítenek, öntenek, csiszolnak, amiket egy tartólécre, vagy keretre erősítenek. Megfelelő előkezelés után ezeket a formákat a tartóléceknél fogva a keverékbe mártják bizonyos ideig. Ez néhány másodperc lehet. Majd azokat visszaemelve, azok felületén kvázi kirakódik (koagulál) egy vékony filmréteg a keverékből. A vastagsága attól függ, hogy mennyi időt töltött a forma a „fürdőben”, valamint a fentebb említett előkezeléstől. Egyébként ennek állaga ebben a fázisban még roppant sérülékeny, kézzel simán letörölhető, ledörzsölhető. Vastagsága néhány tized mm. A formák előkezelése azt a célt szolgálja, hogy bemártásukkor a koaguláció folyamata minél egyenletesebb, adott esetben gyorsabb legyen, bár az utóbbi nem mindig szerencsés, mert a vastagság nem lesz egyforma a forma aljánál és a tetejénél, hisz nem töltenek egyforma időt a keverékben. Az alja merül be először és az hagyja el utoljára a fürdőt. Előkezelésre un. koagulens fürdőt használnak, ami lehet kalcium kloridos, vagy kalcium nitrátos alapú. A nitrátos inkább vizes oldatú, míg a kloridos változat vegyszeres, denaturált szesz alapú. Utóbbi gyorsabb koagulációt tesz lehetővé és jobban elfedi a formák esetleges sérüléseit, szennyeződéseit, mivel cukrot is tartalmaz amihez ragadóssága miatt jobban „vonzódnak” a kaucsukban lévő elemi részecskék. A nitrátos viszont sokkal egyenletesebb filmet eredményez a formán és vékonyabbat is a lassúbb kirakódás végett.A keverékből kiemelt formákat aztán vulkanizáló kemencébe rakják, ahol pontosan beállított hőmérsékleten és ideig ! szárítják, vulkanizálják. A kén mennyiségétől és a hőmérséklettől függően lesz a gumi -a lufi- olyan rugalmas vagy nyúlékony amilyen. A színezést úgy oldják meg, hogy minden színnek külön kádat alkalmaznak, amikbe a keverékeket spéci festékek hozzáadásával színezik. Itt is körültekintően kell eljárni, mert a használt festékek is módosíthatják az alapkeverék tulajdonságait (sűrűségét. PH-ját, felületi feszültségét, stb.) amik változtathatják a kirakódás minőségét. Ügyelni kell még a keverékek hígítására (vízzel történik) hogy megfelelő számú részecske lebegjen a keverékben, és hogy az esetleges légbuborékok eltávozzanak könnyen, hisz azok lyukat eredményeznének a kialakuló filmen. A felületi feszültség csökkentése is fontos, hogy a forma a bemártás kezdetén akadály mentesebben tudjon a keverékbe merülni.
A kemencéből kivett már vulkanizálódott lufiformákat talkumba vagy szappanos oldatba húzzák (fújják) le kézzel, vagy speciális pneumatikus eszközzel a fém, ill. üvegformákról, hogy ez által ragadás mentesítsék. A többi már könnyen elképzelhető.
Ami a gumiipar más oldalait illeti, azokról elmondható, hogy a természetes kaucsukon kívül alkalmaznak még szintetikus kaucsukokat is, amivel a gyártási költségeket csökkenthetik. Ezeket különböző arányban keverik a végtermék elvárt tulajdonságai szerint. Példának okáért a már hivatkozott abroncsgyártást említhetnénk. A kaucsukon kívül használnak még kormot (ettől feketék az abroncsok) töltőanyagnak, szilikátot, acélt és szöveteket. Itt ugyan eredeti méretének többszörösére nem kell felfújni a végterméket – amit mellesleg jól kell elviseljen – mint a lufi esetében, de helyette első számú szemponttá lép elő a termék tartóssága együtt a tapadási tulajdonságaival, valamint a különböző időjárási viszonyoknak való kitettséggel szembeni ellenállása, öregedésállósága de főként a biztonsági szempontok érvényesülése.
lufi méretek
Lufi színválaszték
lufi emblémázás
Léggömb emblémázás: Embléma a léggömb átmérőjének 45%-át kitevő felületen helyezhető el (kb. 11×11 cm nagyságban)! Az emblémát elektronikus formában kérjük! ( vektoros) Kérésre a grafikai kivitelezés költsége 2000 Ft+áfa adott kép és szöveg alapján.
Lufi árak
Léggömb árak: (Ft/db+áfa áron)
11”
Átmérő 28 cm
Kerület 100/110 cm
Nyomva 1 oldalon
Ártáblázat
1 szín nyomás
2 szín nyomás
3 szín nyomás
4 szín nyomás
Egyéb
100-1000 db
40
51
55
58
5000
1001-2000 db
28
39
43
46
–
2001-3000 db
25
36
40
43
–
3001-5000 db
24
35
39
42
–
5001-7000 db
22,50
31
34
38
–
7001-9000 db
21,50
30
33
37
–
Színválaszték: standard
12”
Átmérő 30,5 cm
Kerület 110/120 cm
Nyomva 1 oldalon
Ártáblázat
1 szín nyomás
2 szín nyomás
3 szín nyomás
4 szín nyomás
Egyéb
100-1000 db
42
53
57
60
5000
1001-2000 db
30
41
45
48
–
2001-3000 db
27
38
42
45
–
3001-5000 db
26
37
41
44
–
5001-7000 db
24,50
33
36
40
–
7001-9000 db
23,50
32
35
39
–
Színválaszték: standard
14”
Átmérő 35,5 cm
Kerület 120/130 cm
Nyomva 1 oldalon
Ártáblázat
1 szín nyomás
2 szín nyomás
3 szín nyomás
4 szín nyomás
Egyéb
100-1000 db
45
56
60
63
5000
1001-2000 db
33
44
48
51
–
2001-3000 db
30
41
45
48
–
3001-5000 db
29
40
44
47
–
5001-7000 db
27,50
36
39
43
–
7001-9000 db
26,50
35
38
42
–
Színválaszték: standard Arany és ezüst nyomásnál +2 Ft/db+áfa Egyéb: film és szitaköltség (1000 db felett nincs!) 100-500 db között: 1000 Ft+áfa film + 4500 Ft/szín+áfa szita 500-1000 db között: 1000 Ft+áfa film + 3500 Ft/szín+áfa szita Metál léggömb esetén +2 Ft/db+áfa Kristály léggömb esetén + 1 Ft/db+áfa Neon: nincs
Hélium palack
10 l / 1,8 m3
20 l /3,6m3
40 l / 5,6m3
50 l / 9,1m3
26 cm
200 db
400 db
620 db
1000 db
28 cm
150 db
300 db
500 db
700 db
30 cm
112 db
225 db
350 db
570 db
35 cm
60 db
120 db
185 db
305 db
Ár
36 200 Ft
57 500 Ft
49 600 Ft
94 500 Ft/db+áfa
Lufi kiegészítők
A héliumos lufi max. 10-12 óráig marad fenn! Ennek duplájára csak tartósító zselével képes! (min. mennyiség 1/2 liter: kb. 10-12 ezer Ft+áfa) Palack kiszállítás / elszállítás: 4500 Ft/alkalom+áfa Napi bérleti díja a 8. naptól: 70 Ft/nap+áfa Egyéb rendelhető tartozékok: Léggömbtartó pálca + csésze: 10 Ft/db+áfa Elektromos lufi fújó gép bérlése: 750 Ft/nap+áfa
A készpénz nélküli fizetés első kártyás megoldásával 1914-ben lehetett találkozni, mikor a Western Union fémlemezeket adott kiválasztott ügyfeleinek abból a célból, hogy lehetővé tegyék számukra fizetési kötelezettségük egy későbbi időpontra való halasztását. 1928-ban egy újabb fémkártya került a kereskedelmi körforgásba. A Charge-Plate néven ismertté vált fémkártya már belefért a pénztárcába, dombornyomott személyes információkat tartalmazott, valamint a hátoldalát ellátták egy papírcsíkkal a kártyabírtokos aláírásának rögzítése céljából. Ezeknek a kártyáknak a használata az 1930-as évekre terjedt el, és egészen 1950-es évekig elsősorban nagyobb kereskedők bocsátották ki üzlethálózatukban való használatra.
1949 – megszületett a bankkártya ötlete. Egy McNamara nevű bankár ebéd után a fizetéskor vette észre, nincs nála készpénz. Ekkor pattant ki a fejéből egy olyan kártya terve, amely nem üzlethez kötődik, hanem bankhoz, és mindenhol használható. Egy évvel később a Hamilton Credit Corporation – itt dolgozott – adta ki az első bankhoz kötött – akkor még kartonból készült – bankkártyát, a Dinners Clubot.
Az American Express 1959-ben forgalomba hozta az első műanyag kártyát. A Bank of America sem tétlenkedett, 1958-ban bemutatta az első igazi általános célú hitelkártyát, a BankAmericard-ot. 1970-es évek – mágnes csíkkal ellátott kártyák (210 bit/inch) 1979-től – chipkártyák
Magyarországon: Egy magyar bankár New York-i hivatalos útján egy éjszaka kifogyott a cigarettából. A szenvedélyes dohányos a szálloda recepcióján nem tudott magának cigarettát venni, mert a hotelben csak bankkártyával lehetett fizetni, de az nem volt neki. A bank korábbi beszámolói szerint azért már az ügyfelek részéről is érezték a nyomást, hogy jó lenne, ha bankkártyát is kibocsátana a pénzintézet, ami nem is meglepő, hiszen az MKB elődjéről a Magyar Külkereskedelmi Bankról volt szó.
Az MKB a VISA-val tárgyalásokba is kezdett és ennek eredményeként 1988-ban jelent meg Magyarországon az első bankkártya, amely mind a mai napig forgalomban is van. Kezdetben magánszemélyek még nem kaphattak ilyet, csak MKB-s devizabetéttel rendelkező cégek. Egy év múlva viszont már magánszemélyek is igényelhették, igaz, ehhez 2000 dolláros fedezettel kellett rendelkezni.A
plasztikkártya rendeltetése
A műanyag kártya alapvető feladata mindig az azonosítás és nem az adathordozás. A kártyákkal kapcsolatos tranzakciókat, vásárlásokat, pontokat, kedvezményeket, stb. mindig egy szoftvernek kell felügyelni, naplóznia. Mert például, ha elveszik a kártya, elveszik a rajta addig összegyűjtött pont is?
plasztikkártya szabványa
A kártyák mérete ISO 7810 kompatibilis (85,72×54,03×0,76 mm)
Plasztikkártya nyomda
plasztikkártya típusok
VIP kártya Klubok, rendezvények törzsvendégei, illetve illusztris meghívottjai számára készített plasztik kártya.
Hűség/törzsvásárlói kártya Visszatérő vendégei számára készülő kártya, amellyel különböző kedvezményeket biztosíthat, akciókat bonyolíthat.
Ajándék kártya Ha valaki az Ön termékét, vagy szolgáltatását szeretné ajándékba adni, nem kell, hogy kockáztasson, ha ajánlani tud számára levásárolható/beváltható ajándékkártyát.
Azonosító/belépő kártya Alkalmazottak, ügyfelek, és egyéb jogosultak azonosítására használjon plasztikkártya alapú azonosító kártyát.
Kulcskártya/hotel kártya A kulcskártya főként szállodák, vagy klubok számára szükséges kártya típus. Újraírható chip vagy mágnes csík integrálása esetén, minden alkalommal a helyszínen töltheti fel a szükséges adatokat, mellyel hozzárendeli a kulcskártya tulajdonosát ahhoz az ajtóhoz, amelyet nyitni szeretne.
Tagsági kártya A klubkártya egy klub, egyesület tagjai, pártolói, támogatói számára készített kártya. (sport,fitnesz, szabadidő)
Feltöltő kártya A készpénz nélküli fizetési módokat válthatja ki üzletében, ha elszámolható pontokkal feltöltött kártyát biztosít ügyfelei számára.
Tömegközlekedési kártya/bérlet Alkalmas lehet elektronikus jegy vagy bérlet szerepét betölteni. Időtartamra szóló, azonosító kártya. Tartalmazza a vásárló adatait, az érvényesség időtartamát, illetve a felhasználhatósági alkalmak számát.
Névkártya Plasztik kártya alapanyagból, készülhet dombornyomással, mágnes csíkkal, vonalkóddal, stb.
Garancia kártya Termékére, szolgáltatására vonatkozó garancia igazolására szolgáló plasztik kártya
Az RFID (Radio Frequency IDentification), magyarul rádiófrekvenciás azonosítás egy elv, egy szabványok által rögzített eljárás, egy rádiófrekvenciás technológia, ahol egy passzív RFID címkén adatokat tárolunk, amit távolról egy megfelelő eszköz segítségével kiolvasunk. Az RFID címke általában egy apró elektronikai eszköz, amely elvileg bármibe beépíthető, egy árucikkbe, egy alkatrészbe, egy kutyába és természetesen egy plasztik kártyába is.
Az elektronika általában két fő részből áll: az antennából, mely a rádióhullámok vételéért/kisugárzásáért felelős és az RFID chipből. Az olvasó eszköz a mágneses mezője feltölti a kártyát energiával, “feléled a chip” és kommunikációképes a kártya. Ugyanezen mágneses mező segítségével történik aztán a chipen lévő információk kiolvasása, vagy a chipre történő írás. A kártya aktiválása és olvasása az alkalmazott technológia függvényében változhat a 10 cm-től a több méteres távolságig.
Alacsonyfrekvenciás – 125 Khz
Magasfrekvenciás – 13,56 Mhz
Ultramagas frekvenciás – 860-960 Mhz
Plasztikkártya nyomda
plasztikkártya gyártása
Ofszet géppel A nyomat műanyagra kerül, ami a nyomdagép speciális felkészítését és speciális festék alkalmazását követeli meg. Az összes jelenleg ismert digitális nyomtatásnál jobb minőséget garantál, bármilyen szín megjeleníthető vele (arany, ezüst). A „magas” gépindulási költség miatt nagyobb (1000 pld. feletti) példányszámban készülő kártyáknál alkalmazható gazdaságosan.
A kártyák mindig íven nyomtatódnak. Külön íven az előoldal és külön íven a hátoldal. Az ívek a nyomtatás után össze vannak forgatva, majd laminálásra kerülnek. Itt kapnak 1-1 víztiszta fedő fóliát, ami a nyomatot védi és tartóssá teszi a kártyát, valamint alkalmassá teszi a megszemélyesítésre. Egy-egy kártya 4-5 rétegből kerül laminálásra.
Digitális nyomtatással A HDP a jelenleg ismert legkorszerűbb és legjobb minőségű digitális nyomtatási technológia. A grafika felvitele először egy közvetítő HDP filmre történik, majd ezt a réteget a nyomtató ráégeti egy PVC kártyára. A különböző opcionálisan rendelhető elemek, mint pl. aláírás csík, hologram, lekaparós réteg már közvetlenül a kész méretű kártyára kerülnek fel különböző technológiákkal.
Kártya nyomtatóval Ez a technológia leginkább megszemélyesítésre való, de a gépek fejlettsége lehetővé teszi már az egyszerűbb grafikai tervek teljes nyomtatását is kifutó méretben. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy egy előre gyártott (fehér) műanyag kártya kerül felülnyomásra közvetlen vagy közvetett hő szublimációs eljárással.
plasztikkártya megszemélyesítése
műanyag kártyák névre szólósságát, megkülönböztethetőségét, egyedivé tételét megszemélyesítéssel érjük el. Vizuális lehetőségek Dombornyomás: az ügyfél neve, száma, adatai a kártya felületéből kidomborodik majd színezésre kerül. Vésés: az ügyfél neve, száma, adatai a kártya anyagába bevésődik majd színezésre kerül.
Síknyomtatás: az adatok egyszerűen rányomtatódnak a kártya felületére-felületébe valamilyen technológiával, ami lehet hő szublimáció, lézer, vagy tintasugaras eljárás. Pld. fénykép, sorszám, személyes adatok. Vonalkód: alapvetően a síknyomtatás valamelyik fajtájával kerül felvitelre a kártyára
Elektronikus lehetőségek Mágnes csík írása (kódolása) : betűk és számok írhatóak a mágnes csíkra ISO szabványban foglaltak szerint
Chip írása (kódolása) : a megszemélyesítés során lehetőség van az RFID és az érintkezővel ellátott chipek programozására, adattal való feltöltésére. Ez mindig igény, chip és alkalmazás specifikus. Ez informatikai és programozói feladat.
plasztikkártya nyomda
amit a plasztikkártyáról tudni kell
Mágnes csík Magasság: 12.7 mm. Kifutó elhelyezkedése: a kártya felső élétől 5 mm-re. A fontos nyomandó elemeknek a mágnes csíktól 3 mm-t ajánlott elhagyni.
Típusai A LoCo300 Oe: könnyen írható, külső mágneses hatásokra érzékenyebb mágnes csík. Alkalmazási terület : általában ott ahol gyakran szükséges a mágnes csík újraírása, tipikusan ilyen a szállodai szoba kulcs kártya. HiCo 2750 Oe: napjainkban a legelterjedtebb, nehezebben írható, a külső mágneses tereknek jobban ellenálló. Alkalmazási terület : bank kártya, belépő kártya, azonosító kártya, pontgyűjtő kártya, törzsvásárlói kártya
HiCo 4000 Oe: legkevésbé elterjedt, nehezen írható, rendkívül ellenálló mágnes csík. Alkalmazási terület: belépő kártya, amit nem szükséges újraírni és erős (ipari) körülményeknek van kitéve.
Aláírás csík Golyóstollal is írható felület a plasztik kártyán. Mérete: igazából nincsenek fix megkötések, ajánlott legalább a 5-7 mm magasság, gyakorlatban inkább 10 mm + szokott lenni. Lehet kifutó is. Ha nem kifutó, akkor a kártya széleitől legalább 5 mm el kell hagyni. Amennyiben a plasztik kártyán mágnes csík is szerepel úgy az aláírás csíkkal legalább 4 mm-t el kell hagyni tőle. Színe: lehet fehér vagy átlátszó (transzparens)
kapcsolódó termékek
Jojó Kihúzható (rugós) kártyatartó szerkezet általában fémszállal rögzíthető rá a kártya Csipesz Kártyatartóra vagy közvetlenül a kártyára rögzíthető csipesz Kártyatartó A kártyatartó célja, hogy megóvja a kártyát illetve könnyebbé tegye a használatát, hasznos kiegészítője lehet a nyakpántnak.
Nyakpánt Általában céges belépőkártyák tartozéka, számtalan kivitel és hozzá kapcsolódó kiegészítő (karabiner, csatos karabiner, egyszerű csipesz, biztonsági csatok, stb..) létezik. Játékkártya Kispéldányszámban, cégesítve.
Plasztikkártya nyomda
plasztikkártya árak
Példányszám
4+4 színnel
Vonalkód
Mágnes csík
Mcs kódolása
Sorszám
Domborítás
Aláírás csík
50
300
17
40
25
13
25
25
100
220
13
29
17
11
18
23
200
170
13
29
17
11
18
23
400
135
13
29
17
11
18
23
600
125
9
25
13
9
15
21
800
118
9
25
13
9
15
21
1000 db
110
9
25
13
9
15
21
· Plasztikkártya UV nyomtatással: 4+0 szín, 100 db-tól 299 Ft+Áfa/db (átlátszó alapanyagra is)! · Tesztkártya készítése akár 24 órán belül. (Ez lehet 10 különféle design is egyben 4+4 szín.) Ára: 6000 Ft+áfa. Tesztkártya leadási határideje az adott munkanap 12.00-ig.
A tesztkártyák ára a megrendelés esetén jóváírásra kerül. · Sürgősségi felár: árú értékének 50%-a, de minimum 6000 Ft+áfa · Megszemélyesítés (sorszám, vonalkód, egyedi adat) 15 Ft+áfa/db · Megszemélyesítés (arany, ezüst), Dombornyomás, aláírás csík felár 50 Ft+áfa/db
A pendrive kifejlesztésének elsőségét több cég is magának igényli. A Trek nevű cég kezdte először forgalmazni a 2000-es év elején, viszont az ő szabadalmuk nem írja le pontosan ezt az eszközt, inkább egy szélesebb adattároló családdal foglalkozik.
Az izraeliM-Systems cég 1999. október 12-én regisztrált egy honlapot, mellyel a pendrive megoldásuk reklámozását célozták. Termékük 2001-ben IDEA díjat nyert. Az IBM foglalkozott termékük terjesztésével, de csak 2000. december 15-től lehetett vásárolni tőlük. Érdekesség, hogy az akkor még igencsak kezdetleges termékek csupán 8 mb-s felhasználási területtel rendelkeztek.
A pendrive-okat több szempont szerint is különválaszthatjuk, de a legegyszerűbb, ha sebesség szerint tesszük: kezdetben az USB 1.0 illetve 1.1-es változatok 1,5 Mbps-re, majd 12 Mbps átviteli gyorsaságra voltak képesek. A 2000 áprilisában megjelenő USB 2.0-ás változat már 480 Mbps-re volt képes, és a hatalmas sebességkülönbség azt vonta maga után, hogy az új eszköz – érthető módon – az összes régit kitaszította a piacról, valamint sok új csatlakozási lehetőség és egyéb eszközök létrehozásában segédkezett. Nyolc évvel később aztán az USB 3.0 is megjelent, melynek sebessége már 4,8 Gbps volt, bár a tényleges érték ennél kevesebbnek számított, de még úgy is hatalmas volt az eltérés a 3.0 és a régebbi verziók között.